2014 tíz legnagyobb biztonsági kihívása

Szíriában évek óta változó intenzitással zajlik a polgárháború. Az elmúlt évben többször is a közel-keleti ország felé fordult a világ figyelme: először a vegyifegyver-támadások híre döbbentette meg a közvéleményt, majd az amerikai fegyveres beavatkozás lehetősége borzolta a kedélyeket. Ez utóbbi elmaradt, nem kis mértékben a felkelők soraiban feltűnő szélsőséges iszlamisták jelenléte miatt. Így továbbra is folynak az összecsapások, amelyek azonban a regionális és a globális biztonsági helyzetre is kihatnak. A nyugati világnak két komoly kihívással is számolnia kell 2014-ben. Az egyik a menekültáradat, hiszen a harcok elől kivándorlók jelentős része az európai országokat célozza meg, soraikban pedig terroristacsoportok is könnyen beférkőzhetnek az Unió határain belülre. A másik problémát a felkelők oldalán harcoló „nemzetközi brigád" tagjai jelentik; létszámukat közel tizenkétezer főre becsülik, ebből több mint ezerre az Európából érkezőket.

Irak – kiújuló harcok?

Bár igazi békéről eddig sem beszélhettünk Irak esetében, azért az amerikai katonák kivonulása után viszonylagos nyugalom köszöntött az országra. (Legalábbis a nyílt harcok szüneteltek.) Az év utolsó napjaira azonban ez már nem volt igaz, az al-Kaida ugyanis újra mozgósított Falludzsa térségében. Nem is eredménytelenül, ugyanis rövid idő alatt több várost is ellenőrzésük alá vontak. Természetesen minden szem Amerikára szegeződött, vajon lesz-e újabb katonai beavatkozás, ám erre a kérdésre John Kerry amerikai külügyminiszter rendkívül határozott választ adott, miszerint ez az ő harcuk, az amerikai kormányzat nem mérlegeli a csapatok visszaküldését Irakba, bízik benne, hogy a helyi kormány és a törzsek megbirkóznak az al-Kaida terrorszervezettel. Eközben az iraki biztonsági erők átfogó támadásra készülnek, hogy visszafoglalják a szélsőségesektől Falludzsa városát. A kormány gyors eredményeket ígér, ám okkal merül fel a kérdés, képes lesz e az új iraki hadsereg egyedül megoldani a problémát. A legrosszabb esetben a szíriaihoz hasonló elhúzódó háborúra számíthatunk egész évben.

Merre tart majd Észak-Korea?

Az elmúlt évben Észak Korea többször is hallatta hangját a világpolitika arénájában. Az új vezető, Kim Dzsong Un mindent elkövetett, hogy ingatag hatalmát megszilárdítsa, ennek tudható be az a hír is, ami az év utolsó napjaiban járta körbe a világot, miszerint kivégeztette nagybátyját. Mivel a kommunista diktatúrákban ilyenkor megszokott koncepciós pereket idéző vádak hangzottak el, így felmerül a kérdés, mi áll az események hátterében? Mindenesetre egy biztos: nem holmi „elhajlás" miatt történt a kivégzés, sokkal inkább a politika terén egyeduralomra törő Kim mesterkedése keresendő a háttérben. Ezzel együtt felmerül a kérdés: a magát egyeduralkodónak tekintő diktátor vajon meddig fogja feszíteni a húrt? A ballisztikus rakéták esetében még egyetlen támogatójával, Kínával szemben is vállalta a konfrontációt. Emellett olyan ösvényre vezette az országot, ahol a folyamatos erőfitogtatás már-már követelmény. Márpedig az Észak és Dél közötti pattanásig feszült légkörben egy szikra vagy egy rossz mozdulat is elég a katasztrófához…

Afganisztán – lesz e béke a kivonulás után?

Jól ismert tény, hogy az ISAF idén befejezi évtizedes működését, fokozatosan átadva helyét az afgán katonaságnak. Ebben az évben megmutatkozik majd, mennyire volt hatékony az igencsak hosszúra nyúló fegyveres jelenlét. Felmerül a kérdés: képes lesz-e a fiatal afgán hadsereg felvenni a kesztyűt és hatékonyan ellenállni a kormányellenes fegyveres csoportok ostromának, illetve az állam elérte-e már azt a szintet a béke, és államépítés terén, mely lehetővé teszi, hogy a védelmi erői, a demokratikus intézményrendszere, és a társadalma önállóan, segítség nélkül is működni tudjon, gátat vetve a tálibok visszaszivárgásának?

A jövő nagy problémája: az energiabiztonság

Évek óta sokat hallani az energiabiztonságról, és a jövőben ez a probléma csak súlyosbodni fog, hiszen az energiához való biztonságos hozzáférés az egyik legnagyobb kihívás, amivel az országoknak a közeljövőben szembe kell nézniük. Az ok a fosszilis energiahordozók mennyiségének csökkenése, és ami ennek következménye, az egyre jobban kiéleződő politikai és katonai konfliktusok. Megjelentek már a megújuló energiaforrásokat kiaknázó technológiák, melyek néhány évtizeden belül igen komoly tényezővé lépnek elő a világ energiaszükségletének kielégítésében, addig azonban marad a globális sakkjátszma az energiahordozókban bővelkedő országok és a többiek között.

Növekvő migráció, növekvő kihívás

Az évezred elején még csak a leggazdagabb országoknak kellett szembenézni a migráció problémájával. Azóta az el-, illetve bevándorlók száma csak fokozódott, folyamatosan nőtt a jobb élet reményében hazájukat elhagyók száma, nem beszélve a háborúk elől menekülők százezreiről. A migráció immár nem csupán humanitárius probléma, hanem biztonságpolitikai kihívás is. A szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy az elmúlt évben Magyarországon is robbanásszerűen növekedett a menedékjogot kérő migránsok száma. A migrációs nyomás Dél-Európában, a tenger irányából a legerősebb, és ez a probléma ma elsősorban a mediterrán országokat sújtja, ám emellett nem hanyagolhatók el a szárazföldi határok mentén tapasztalt nehézségek is, amelyek csak megfelelő határvédelemmel kezelhetőek.

Egyiptom is tartogathat még meglepetéseket

A tavalyi év egyértelműen az arab tavasz utáni visszarendeződésről szólt, és ez Egyiptomban zajlott – és zajlik ma is – a leglátványosabban. Az újévben is folytatódtak az összecsapások a megbuktatott elnök, Mohamed Murszi iszlamista hívei és a biztonsági erők között. Az egyiptomi kormány december második felében terrorszervezetnek nyilvánította a Muzulmán Testvériséget, közvetve az ország legbefolyásosabb iszlamista szervezetét téve felelőssé az Egyiptomban elszaporodott erőszakos cselekményekért. A testvériséget már szeptemberben betiltotta egy kairói bíróság azzal a váddal, hogy fegyveres iszlamistákat képez ki és finanszíroz az amúgy is örökös rendbontások sújtotta Sínai-félszigeten. A mozgalomnak gyakorlatilag a teljes vezetősége és több ezer aktivistája börtönben van, az ellenük folyó perekben tüntetők megölésével, hazaárulással és terrorizmussal vádolják őket, ezekért akár halálbüntetés is kiszabható. 

A globális felmelegedés kihívásai

Régóta közbeszéd tárgya a globális felmelegedés, valamint az a tény, hogy a biztonságot komolyan befolyásolja Földünk klímájának változása. A napjainkban is világszerte tapasztalható szélsőséges időjárási jelenségek pedig rámutatnak: a problémákat nem lehet továbbra is a szőnyeg alá söpörni. A szakértők a klímaváltozás geo- és biztonságpolitikai kockázatainak négy elemére hívják fel a figyelmet. A felmelegedés okozta aszály nyomában fellépő élelmiszerhiány helyi konfliktusokba torkollhat, és egész térségek stabilitását veszélyeztetheti. A vízhiány hasonló kockázatokkal jár. A harmadik kockázati tényező a szélsőségessé váló időjárás, a negyedik a migráció mértékének növekedése.

Lesz-e hatékony védelem a kibertámadások ellen?

Volt idő, amikor mindössze harminc website létezett a világon, ez a szám ma a hárommilliárdot is meghaladja. Ezzel együtt sajnálatos módon a kiberbűnözés kártékonysága is felértékelődött – napjainkban már sok milliárd dolláros károkat okoz. Kémkedésre és rombolásra is alkalmas ez a virtuális tér, a gyakorlatban egy országot is térdre lehet kényszeríteni egyetlen puskalövés vagy akár hadüzenet nélkül, a névtelenség homályából ki sem lépve, kizárólag cyber eszközök használatával. Kiváló példa erre Észtország esete, ahol kizárólag virtuális térben maradt a támadás, de meg itt kell megemlíteni a Grúzia elleni 2008-as orosz támadást is, hiszen a hadmozdulatok megindítását egy jól irányzott cyber támadás előzte meg. Az igazi veszélyt a kritikus infrastruktúrák, azaz a közművek, úthálózat, kikötők, műtárgyak, közoktatás elleni támadások jelentik. Elemzők szerint annak az esélye, hogy az USA kritikus infrastruktúráit támadás érheti, hetven százalék. Annak pedig, hogy ezt sikerrel ki tudják védeni, mindössze harminc százalék.

Kína és a szigetviták

Az egész távol-keleti térségre veszélyt jelenthet Kína és Japán durvuló viszálya. A vita tárgya néhány kicsi sziget, ám Kína az egész csendes-óceáni térségben elő akar törni. Ez nemcsak Japánnal, hanem a térség több országával és az Egyesült Államokkal is konfliktust okozhat. A Dél-kínai-tenger vitatott területeiért az összes környező ország küzd, mivel a víz alatt komoly olaj és földgázkészletek rejtőzhetnek. A tengert azonban Kína nem hagyja arányosan felosztani a környező államok között, mert azt állítja, hogy a tenger közepén található apró szigetek Kínához tartoznak, és így az egész tenger feletti fennhatóság is Kínát illeti. A konfliktusban a katonai nagyhatalommal szemben az USA szövetségesei, többek között a Fülöp-szigetek, Vietnam és Malajzia áll. Ez az érdekütközés már korábban is komoly feszültséget okozott a térségben, egyes stratégiai elemzők szerint ez a régió lesz a huszonegyedik század legnagyobb konfliktuszónája.

(További Top 10-es összeállításainkat ide kattintva olvashatják!)