Az iráni szankciók feloldásával a Nyugat is nyerhet

Hivatalosan is jóváhagyták július közepén az Irán és az úgynevezett hatok (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország) között létrejött az iráni atomprogramról szóló megállapodást. A nagy jelentőségű megállapodást a Teherán atomprogramja körül Irán és a hatok között tizenhárom éve fennálló vitát követően fogadták el. A nemrégiben bejelentett egyezmény célja annak szavatolása, hogy az iráni nukleáris programot nem használják katonai célokra. E kötelezettségért cserében a nemzetközi közösség fokozatosan feloldja a Teherán ellen bevezetett gazdasági büntetőintézkedéseket.

Irán ígéretet tett, hogy az urándúsításhoz használatos nagyteljesítményű centrifugák számát tíz éven belül kétharmadára csökkenti. Egy Bécsben bemutatott iráni dokumentum szerint a natanzi létesítményben 5060, a fordói nukleáris komplexumban további 1044 maradhat, azonban ezeket nem használhatják urándúsításhoz. Jelenleg Iránban 19 ezer centrifuga van, azonban ezek közül kevesebb mint tízezer működik. A megállapodás szerint az Irán elleni nemzetközi szankciókat legkorábban 2016-tól lépésenként oldják fel, és amennyiben az ország vét a rögzített kötelezettségei ellen, a szankciók ismételten életbe lépnek. A megállapodást további fórumokon kell elfogadtatni, és míg ez az Európai Unió és az ENSZ esetében csak formaság, az Egyesült Államok kongresszusában például jelentős ellenállás várható.

Tálas Péter elmondta: az elmúlt 12 évben az iráni atomprogram hatalmasat fejlődött, szakértők szerint a megállapodás pillanatában legalább 10 ezer kilogrammnyi dúsított uránnal rendelkezett, amely 8-10 atombomba előállításához is elegendő. A dúsított urán mennyiségét a megállapodás értelmében 98 százalékkal kell csökkentenie, ami azt jelenti, hogy körülbelül 300 kilogrammnyit tarthat meg a készleteiből. Ezt két módon teheti meg: vagy kiviszi az országból a felesleget (ekkor valószínűleg Oroszország lesz a szállítmány végcélja), vagy átalakítja azt. A szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy a megállapodásban komoly szerep jut a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (NAÜ), amely rendszeresen ellenőrzi majd, hogy a perzsa állam betartja-e a vállalt kötelezettségeket. Mivel Irán vállalta, hogy nem fejleszti atomfegyvereit, ezért várhatóan a hagyományos harceszközeit bővíti majd. Azonban továbbra is érvényben van két ENSZ-embargó, amelyek azt mondják ki, hogy még öt, illetve nyolc évig tartózkodnia kell a már említett hagyományos fegyverek, mint például a harckocsik, illetve a ballisztikus rakéták fejlesztésétől, így nem várható gyors fegyverkezés – mondta a biztonságpolitikai szakértő.

A közel 78 milliós Irán komoly piacot jelenthet a külföldi vállalatok számára. Az iráni lakosság 56 százaléka 30 éven aluli, és a fiatalok ki vannak éhezve a technológiai újdonságokra, gazdasági elemzők ezért a befektetők tolongására számítanak – írta az AFP. A hivatalos adatok szerint 17 százalékos munkanélküliséggel és 15 százalékos inflációval küzdő ország erősen ki van téve az olajár-ingadozásnak. A kőolajexport az elsődleges devizaforrása Iránnak, amely a világ negyedik legnagyobb olajtartalékával rendelkezik. Az utóbbi években a magas olajárak valamelyest tompították a szankciók hatását. Az előző tavasszal bekövetkező brutális olajáresés azonban rendkívül nehéz helyzetbe hozta a perzsa államot, s így egyre sürgetőbbé vált a kiegyezés a nagyhatalmakkal.

Tálas Péter rámutatott, hogy jelenleg mintegy 100 milliárd dollárnyi perzsa vagyon van befagyasztva, amihez valószínűleg hamarosan hozzájut a tulajdonosa. Ebből a pénzből pedig komoly fejlesztéseket hajthatnak végre a szociális és ipari szektorban, amely garantálhatja az ország gazdasági fellendülését. Becslések szerint 2016 közepére az iráni kőolajtermelés elérheti a napi 750 ezer hordónyit is, ami hatalmas mennyiségnek számít. A jelenlegi helyzetben elsőbbséget élvezhet a korrupció felszámolása, amely nagyon elharapódzott a szankciók alatt, illetve az olyan paramilitáris helyi erők visszaszorítása, mint a Forradalmi Gárda. Mindezekkel együtt nagyon valószínű, hogy az ország hamarosan nem csak katonai, hanem gazdasági értelemben is vezető pozíciót szerez a térségben – tette hozzá.

A szakértő szólt arról is, mára világossá vált, hogy a korábban bevezetett szankciók nem igazán befolyásolták Irán nagyhatalmi helyzetét a Közel-Keleten. A kérdés már csak az, hogy miként bizonyítja ezt: az atombomba bármely ország számára egy kiváló szimbóluma lehet a nagyhatalmi státusznak. A mostani események éppen arról szólnak, hogy az ország lemondott erről a jelképről és az úgynevezett küszöb országok sorába állt, amelyek képesek lennének ugyan kifejleszteni és előállítani a fegyvert, de tartózkodnak ettől. Ilyen ország például Brazília és Dél-Afrika – tette hozzá, azzal együtt, hogy ezek az államok éppen a nagyhatalmi státuszuk elismerésért, vagyis azért cserébe mondtak le a saját atomprogramjukról.

A megállapodás a közel-keleti helyzetre is pozitív hatással lehet, hiszen ha sikerül Iránt bevonni az Iszlám Állam elleni fellépésbe vagy Szíria stabilizálásába, akkor azzal nem csak a Nyugat, de az egész térség is nyerhet. „Azt gondolom, hogy ha az ország valóban megkapja a lehetőséget, akkor az elkövetkező 5-10 évben modellértékű gazdasági és társadalmi fellendülésnek lehetünk tanúi" – hangsúlyozta Tálas Péter.