Csak nevében állam az Iszlám Állam

Lattmann Tamás nemzetközi jogász hangsúlyozta, hogy az Iszlám Állam (IÁ) csak a nevében felel meg az állam nemzetközi jogban lefektetett szabályainak: se saját területei, se polgárai nincsenek, hiszen az általa elfoglalt országrészeken (Szíriában és Irakban) nem a saját állampolgárai élnek. Hasonló a helyzet Koszovóval, amely egy már létező országban jött létre a polgárháború után, de ebben az esetben úgy érvelnek, hogy az önrendelkezéshez való jog már elég hátteret biztosít az állam megalakulásához.

Az államiság fogalmát egy 1933-ban készült dokumentumban, az úgynevezett Montevideói egyezményben fektették le. Ebben tisztázták, hogy egy államnak három kritériumnak kell megfelelnie: területtel, lakossággal és kormányzattal kell rendelkeznie. Az Iszlám Állam esetében ezek a feltételek nem teljesülnek – tette hozzá a jogi szakértő.

Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kukató Központ (NKE SVKK) igazgatója előadásában hangsúlyozta, hogy a terrorszervezet bár valóban nem számít a klasszikus értelemben vett államnak, de nagyon hasonlóan működik ahhoz. Bár a pontos működését ma még nem ismerik, de a kiszivárgott információk szerint felépítése és a hatalomgyakorlási módja hasonlít a szocialista állammodellre: erősen centralizált és a titkosszolgálatra nagy hangsúlyt fektet. Sőt a térnyerés idejében (fontos hangsúlyozni, hogy egy polgárháborús környezetben) olyan nagy hangsúlyt fektettek a felderítésre és a beszivárgásra, hogy képesek voltak beházasítani tagjaikat egy adott terület uralkodó rétegébe.

A sikerét az is biztosította, hogy Szíriában és Irakban is olyan területekre sikerült rátennie a kezét, amelyeket a szunnita – mindkét országban elnyomott, mellőzött – kisebbség lakja. Ráadásul a szunniták a múltban, például Irakban Szaddám Huszein idején az elitet alkották és a hadseregben is jelentős számban képviseltették magukat, így az ő tudásukat felhasználva már nem volt annyira nehéz megszervezni az elfoglalt területeket.

„Ez egy rendkívül hideg fejjel végiggondolt, és nagyon megszervezett társaság, amiben sokkal kevesebb a fanatizmus, mint azt gondolják nyugaton" – mondta Tálas Péter, rámutatva, hogy sok esetben csak a szervezet propagandájával szembesülnek nyugaton, a valódi működésüket nem ismerik. Megjegyezte, hogy a szervezet a szíriai polgárháború halálos áldozatainak csak öt százalékáért felelős, a maradék az Aszad-rezsim lelkén szárad.

Fotó: Dévényi Veronika