Egyre fontosabb a kritikus infrastruktúrák védelme

A kritikus infrastruktúrákat 1998-ban foglalták össze először, amikor világossá vált, hogy ezeket kiemelten kell védeni; ezek általában olyan elemek, amelyeket létfontosságúak, meghibásodásuk a nemzetbiztonságot, vagy a lakosság életfeltételeit komolyan érintené. A legnagyobb veszélyt ezekre a háborúk, a természeti katasztrófák (Magyarországon jellemzően az árvíz), a nukleáris balesetek, a terrorizmus, az ipari balesetek és a napkitörések jelentik. Ez utóbbival kapcsolatban a szakértő elmondta, hogy tanulmányok szerint a naptevékenység az utóbbi több tízezer évben nagyon alacsony volt, ezért nem zárható ki, hogy egy jelentősebb napkitörés miatt megsérülnek a bolygó körül keringő műholdak, adott esetben le is térhetnek a pályájukról. Ez azt jelentené, hogy a kommunikáció és a navigáció az egész Földön akadozna. A legnagyobb veszélyt azonban az infrastruktúrák teljesítőképességének kimerülése jelenti, ami tulajdonképpen a rendszerhibával azonos, de végzetes következményekkel járhat például egy hosszú ideig tartó kánikula is.

A kritikus infrastruktúrák védelme kiemelten fontos az Európai Unió és a NATO számára is – mondta, hozzátéve, hogy Magyarország ezen téren viszont lemaradásban van. Jelenleg az ágazati (honvédelmi, agrár, stb.) szabályozás időszakában vagyunk, és a jövő feladatai közé tartozik a kritikus infrastruktúra kijelölése, a konkrét védelmi intézkedések meghozatala, illetve az ellenőrzési eljárásrend kidolgozása. További feladat a a kritikus információs infrastruktúra, mint például a szervertermek, irányító központok fizikai védelmének erősítése (ezek ma általában fizikai értelemben teljesen védtelenek, védelmük fontossága nincs a köztudatban), a duplikáció a létfontosságú elemeknél, a humán erőforrások növelése és a biztonsági beruházások finanszírozása – mondta dr. Kovács Ferenc.

Fotó: Győrfi András