Kína bejelentkezett a nagyhatalmak szűk klubjába

Matura Tamás Kína-szakértő a honvedelem.hu-nak elmondta: már az a tény is figyelemreméltó, hogy a kínai kormány kiadta a dokumentumot, hiszen ez egyáltalán nem jellemző rá. A szakértő felidézte: megfigyelők az idei Fehér könyvről megjegyezték, hogy még a korábbiaknál, a 2012-ben kiadottnál is kevesebb információt tartalmaz, nincsenek benne adatok és mindössze 25 oldalas. A legutóbbi „könyv" 86 oldalas volt, azt is – a különböző, köztük környező országok hasonló több száz oldalas jelentéseihez képest – „soványnak" jellemezték.

„A Fehér könyv megjelentetése egy lépés abba az irányba, hogy egyrészt kifogják azok vitorlájából a szelet – például az Egyesült Államok és Japán -, akik azt mondják, hogy a kínai katonai képességek iránya nem átlátható, másrészt pedig figyelmeztetés azon országok számára, amelyekkel vitájuk van" – fűzte hozzá Matura Tamás.
A szakértő szerint fontos eleme, és egyben egyik legfőbb üzenete az iratnak, hogy a szerzők jelezték: a haditengerészet feladata a parti vizek védelme mellett egyre inkább kiegészül a nyílt vízi területek védelmével, és külön is kitérnek arra, hogy egyes szomszédos országok provokatív lépésekkel megerősítették katonai jelenlétüket „Kína zátonyain és szigetein, amelyeket illegálisan elfoglaltak".

Matura Tamás rámutatott, Kína először fogalmazta meg ilyen egyértelműen, hogy kontinentális hatalmi státuszán túl tengeri hatalmat is szeretne. Ez egyébként elemi stratégiai érdeke, hiszen a tenger felől rendkívül sebezhető mind katonai, mind pedig gazdasági értelemben is. A szakértő fontosnak nevezte azt is, hogy a szerzők négy, az ország számára kritikus biztonsági területet neveztek meg, úgy mint: az óceán, a világűr, a kibervilág és a nukleáris erők. „Nekem az tűnik fel, hogy ezek kifejezetten nagyhatalmi területek és Oroszországon, illetve az Egyesült Államokon kívül alig van olyan ország, amely ezeket emelné ki, vagyis ez egy nagyhatalmi lista" – mondta.

Matura Tamás szerint a Fehér könyv megjelenése mellett érdemes más eseményeket is a nagyhatalmi státusz elérésére tett lépésként értelmezni. Ilyen lehet gazdasági területen, hogy nemrégiben bejelentették Kína létrehozza az IMF konkurensét, az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankot (AIIB), amelyhez már közel 60 ország csatlakozott, illetve a nyugat felé terjeszkedő új Selyemút „kiépítésére" tett kísérlet is ide tartozik.

A Fehér Könyvben természetesen azt is hangsúlyozzák, hogy „az új nemzetközi körülmények közepette, Kína modernizációjának részeként és békés fejlődésének garanciájaként" meg kell erősíteni a nemzetvédelmet és a fegyveres erőket. Még az az első olvasatra meglepő kijelentés is szerepel benne: annak ellenére, hogy Peking belátható időn belül nem látja veszélyét egy újabb világháborúnak, úgy véli továbbra is helyi háborúk kitörése fenyeget, újabb veszélyeket jelent a hegemonizmus, a hatalmi politizálás és az úgynevezett neo-intervencionalizmus. Megerősítették benne azt is, hogy Kína nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert.

Matura Tamás szerint ezt egész egyszerűen a korszellem miatt kellett belefoglalni a dokumentumba: rengeteg tanulmány született, amely 2014-et 1914-hez, az első világháború kitörésének idejéhez hasonlítja. Magyarán sok szakértő szerint egyfajta hegemón ciklusváltáshoz érkeztünk, és ezzel a kínaiak is sokat foglalkoznak. Ugyanakkor a váltáskor megszokott nagy háborúkat a szakértők most nem tartják valószínűnek, vagyis a többség szerint nem lesz világháború.

„A kínai hegemóniát kívülről már valószínűleg nem lehet megakadályozni, viszont a belső zavarok útját állhatják annak" – mondta a szakértő, rámutatva, hogy a 70-es évek végén és a 80-as évek elején Japán volt hasonló státuszban, de a gazdasági nehézségek miatt végül nem sikerült beérnie az Egyesült Államokat és megfeneklett.