Konfliktusburjánzás, vallásháború, érdekcsaták a Közel-Keleten

Elhangzott többek között, hogy 2015-ben a tömeges bevándorlás okozta veszélyhelyzet miatt – miközben az ország számára a biztonság lett a legfontosabb érték – a Magyar Honvédség számára újra prioritásként jelent meg az országvédelem feladata, az arra való felkészülés, amit 2015-ben a mintegy hetven hazai és nemzetközi gyakorlaton való aktív részvétel is jelzett.

Isaszegi tábornok előadásának jelentős része nem pusztán vallástörténetről szólt, hanem a döntően Közel-keleti (de globális kihatású) konfliktusok kapcsán beszélt a másfél milliárd hívőt számláló iszlámról is, amely a Próféta halálát követően – az utódlási belháború eredményeként – síita (Ali pártja) és szunnita (a követők) ágra szakadt szét. A szíriai és iraki háborús helyzet elemzésekor elhangzott, hogy mostanra még e két vallási ágon, „felekezeten" belül is rengeteg szektariánus csoport található. A nyugállományú vezérőrnagy példaként elmondta, hogy a szíriai Latakiától egészen a déli határig körülbelül száz szunnita milícia tevékenykedik, döntően Szaúd-Arábia és Katar anyagi-erkölcsi támogatásával, persze mindegyik eltérő elvekkel, harcban a hatalomért, vezető szerepért, akiket csakis a síita alavita Bassár al-Aszad-ellenesség hozott össze, ideiglenesen.

Az előadás során elhangzottak tudnivalók a közel-keleti érdekszféra csoportosulásairól, azaz arról, hogy mely országok tartoznak a szembenálló vallási blokkokba, kinek a támogatását élvezve. „A síita blokkot a perzsa Irán, a szomszédos Irak déli fele, továbbá Libanon, valamint Szíria alavita államfője és síitái alkotják. Fő támogatójuk Oroszország. A szunnita blokkba pedig Törökország, Szaúd-Arábia és az Öböl-államok szunnitái tartoznak. Fő támogatójuk az Amerikai Egyesült Államok. Ki beszélhet itt egységes koalíciós hatékony fellépésről az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezettel szemben?" – mondta a tábornok, majd bemutatta, hogyan tekint a magát Iszlám Államnak hívó, Kalifátust kikiáltó dzsihadista terrorszervezet az iszlámra, azt követően az iszlámon belül szunnitaként hogyan tekint a síitákra, majd pedig a szunnitákon belül hogyan tekint azokra, akik képesek az eredeti alaptanításoktól bármilyen módon eltérni.

Isaszegi János szólt arról is, hogy kik vannak az iszlámon belül a síiták oldalán, és a síitákon belül Irakban és Szíriában ki hogyan osztotta meg (el) a hatalmat. Érdekességként itt mondta el, hogy Szíria elnökének, a síita alavita Bassár al-Aszadnak a felesége, Emma-Aszma, a londoni születésű „sivatag rózsája" szunnita vallású.

Mint megtudtuk: a terrorszervezet négylépéses eljárással foglalta el 2014 júniusában Moszult, az Iszlám Állam mára kinevezett iraki fővárosát és a szíriai fővárosaként szereplő Rakkát. „Elsőször üzletembereket küldtek Moszulba és Rakkába, akik ingatlanokat béreltek és vásároltak, majd ezt követően érkeztek meg azok, akik értettek annak felderítésére, hogy a városban kinél van a hatalom, illetve, hogy ki kivel hajlandó együttműködni. A harmadik lépéssel olyan csoportok jöttek, akik már a terrorakciókat tervezték és a fegyvereket szerezték be, míg végül megérkeztek azok a »békés vándorlók«, akik véghezvitték a támadásokat" – mondta a szakértő.

Hangsúlyozta, hogy önmagában sosem a hittel vagy a vallással van a probléma, hanem azzal, amikor a vallást eszközként használják fel: „Minden hitet eredetileg békésnek teremtettek. A baj akkor kezdődik például a Közel-Keleten is, amikor péntekenként az ima zárásaként valamelyik hitszónok a saját érdekei alapján felhívja az ellenséggel szembeni szélsőséges vagy terrorcselekmények elkövetésére a figyelmet, de ennek már semmi köze az eredeti iszlám valláshoz, vagy éppen Allah-hoz."

Ahogy fogalmazott: a Közel-Keleten „konfliktusburjánzás" zajlik. „Van egy vallási háború az Iszlám Állam harcosai és a térség nem iszlám hívői között, azután van az iszlámon belüli véres konfliktus a síiták és a szunniták között, továbbá vannak a nagyhatalmi érdekcsoportok összecsapásai, mint például a regionális nagyhatalmi és vallási központ szerepért harcoló perzsa Irán kontra arab Szaúd-Arábia."  Isaszegi tábornok beszélt még arról is, hogy milyen a viszonya az al-Kaidának és az Iszlám Államnak, mi köze a táliboknak az Iszlám Államhoz, és hogyan épült ki az Iszlám Állam, a Kalifátus kihirdetéséig.

Előadásának végén kitért az ugandai Joseph Kony vezette Úr Ellenállási Hadserege terrorszervezet által toborzott gyerekhadseregre is, összehasonlítva azt az Iszlám Állam által toborzott gyerekhadsereggel. A Kony vezette terrorszervezet nem az iszlámra, hanem a Bibliára és a tízparancsolatra hivatkozva követi el a már három évtizede a kegyetlenségeket.

Egyszer vége lesz az Iszlám Állam által okozott konfliktusoknak? – tette fel a kérdést a vezérőrnagy. Válasza egyértelmű volt: nem a közeljövőben. Az Iszlám Államnak vélhetően egészen 2030-ig vannak tartalékai, a nagyhatalmaknak (Egyesült Államok, Oroszország) pedig nem áll érdekükben gyorsan rendet tenni a Közel-Keleten.

Fotó: Rácz Tünde