Sarkvidéki doktrína körvonalazódik

http://biztonsagpolitika.hu/?id=16&aid=1389&title=ez-tortent-a-heten-4-het

A szakértő elmondta, hogy az Oroszország ellen indított nagy pontosságú cirkálórakéták csapásai abban az esetben válnának hatékonnyá, ha az Északi-sarkra telepített rakétakilövőkből kerülnének a légkörbe. Sivkov úgy látja, hogy más területekről kilőtt cirkálórakéták a korlátolt repülési hatótávolság miatt csak Oroszország bizonyos részein lévő célpontokat képesek megsemmisíteni, ám egy Északi-sarkon kiépített alacsony magasságú radarpajzs biztosítani tudná Oroszország védelmét az északnyugatról érkező rakéták támadásaitól.

A szakértő ezen felül fontosnak tartja az Oroszországi Föderáció haditengerészetének és légi kontingensének megerősítését a térségben, hogy biztosítsák az ország határainak védelmét.

Vlagyimir Putyin orosz államfő decemberben elrendelte az orosz hadsereg jelenlétének növelését az Északi-sarkon és végrehajtatta a katonai infrastruktúra fejlesztéseit a régióban. A katonaság már telepített egy légvédelmi egységet a sarkvidékre, valamint korai rakétajelző radarrendszer kiépítésébe kezdtek az ország északi részén.

Az orosz védelmi minisztérium szintén bejelentette azt a tervét, hogy az Újszibériai Szigeteken és a Franz Josef-szigetcsoporton lévő reptereket és kikötőket újra megnyitják.
Valószínűleg az Északi sarkon nagy, érintetlen olaj- és földgázmezők találhatók, melyeknek birtoklási joga komoly vitákat eredményez az Egyesült Államok, Oroszország, Kanada, Norvégia és Dánia között. A fent említett problémán túl ez utóbbi tény is arra késztetheti Oroszországot, hogy még több katonai intézkedést tegyen a térségben.