Siker lett a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhelyének új könyve

Lapunk jelen volt a könyv január végi bemutatóján, ahol kiderült, hogy magyar szerzők tollából még nem született hasonló elemzés. A kötetben áttekintik napjaink terrorizmusának kialakulását, részletesen bemutatják a ma legrettegettebb terrorszervezet, az Iszlám Állam létrejöttét, haderejének fejlődését, anyagi forrásait, stratégiáját és politikáját, valamint ideológiáját, illetve propagandáját is. Felvázolják továbbá az afganisztáni, az iraki és a szíriai helyzetet, a síita-szunnita ellentétek mozgatórugóit és a Nyugat politikai, illetve katonai tévedéseit.

A könyv előszavában dr. Simicskó István honvédelmi miniszter azt írta: az Iszlám Állam újdonság az eddig létezett terrorszervezetek hosszú sorában: államként lép fel, lokális terjeszkedést folytat, de a világ jelentős részét – jelenleg elsősorban Európát – tekintve átfogó ambíciói vannak. Földrészünk számára fenyegetést jelent, hiszen terrorsejtjei jelen vannak, és hatékonyan toboroznak új híveket a kontinensen. A tárcavezető megjegyzi azt is, hogy a magyar katonák is jelen vannak Irakban, és egészen pontosan Erbilben teljesítenek szolgálatot, ahol egyebek mellett a kurd harcosok kiképzésével is foglalkoznak.

Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó elnök-vezérigazgatója szerint meglepődtek, amikor kiderült, hogy a több szempontból is egyedülálló kötet néhány nappal a megjelenése után felkerült a Bookline online könyváruház toplistájára. Ez azt jelenti, hogy a több tízezer kiadványból – az értékesítések alapján – bekerült az első ötvenbe, ami egy szakmai, viszonylag kis példányszámban megjelent kötetnél szokatlannak számít. „Ez több dolognak köszönhető, egyrészt a szerzőknek, a munka minőségének és annak, hogy sikerült megtalálniuk a középutat a háttér, az adatok és a jó értelemben vett olvashatóság között" – tette hozzá.

A példányszámra visszakanyarodva megjegyezte, hogy összesen kétezer-ötszáz darabot adtak ki, ami a tudományos műveknél soknak számít, hiszen ezek általában ezer-ezerötszáz példányban szoktak megjelenni. A sikerhez hozzájárult, hogy a sajtó gyorsan felkapta a témaválasztása miatt rendkívül aktuális, közérthető és tudományos szempontból is értékes művet, ami mögött természetesen komoly munka húzódik, hiszen évente mintegy nyolcezer kiadvány jelenik meg, amelyek közül egyre ráirányítani a figyelmet nem egyszerű feladat.

Az elnök-vezérigazgató szerint ugyanakkor érezhető volt, hogy a könyvre igény van, ha másból nem, akkor a bemutatón megjelentek számából: több mint kétszázharminc érdeklődő volt ott a Stefánia Palotában, ahol dr. Benkő Tibor vezérezredes, Honvéd Vezérkar főnök méltatta a kötetet. Egy könyvbemutatóra általában harminc-negyven érdeklődő szokott elmenni – mondta. Az azóta eltelt szűk két hét alatt a magyar sajtó szinte minden szegmense foglalkozott valamilyen formában a művel, a kutatóhellyel és ezeken keresztül a Magyar Honvédséggel is. A jövőt illetően megjegyezte, hogy hamarosan elektronikus formában (e-könyv) is megjelenik az elemzés, amitől további sikereket várnak.

Dr. Besenyő János ezredes, a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhelyének vezetője szerint a kötetet nemcsak a civil olvasók, hanem a tudományos élet is pozitívan fogadta. Külön kiemelték, hogy a sok hivatkozás miatt a kutatók és a felsőoktatásban részt vevő hallgatók is jól használhatják. Magyarországon érezhetően nő a kereslet a biztonságpolitikai kiadványok iránt, ami annak is köszönhető, hogy körülbelül hét-nyolcezer, a témában tanulmányokat folytató hallgató van az országban, ezért a felsőoktatási intézmények fokozottan érdeklődnek az új megjelenések iránt – tette hozzá.

Az ezredes közreműködésével egyébként tizenhét kötet jelent meg az elmúlt tíz évben, amelyek közül ötöt egyedül jegyzett. A tapasztalat azt mutatja, hogy a szakmai kiadványok csak lassan fogynak, hiszen két év alatt körülbelül ötszáz példányt lehet eladni; ebből a szempontból is figyelemre méltó az új könyv sikere, amelynél már az előjegyzések is több száz példányra tehetők, és valószínűleg újra ki fogják adni, mivel akkora az érdeklődés iránta.

A könyvet dr. Besenyő János mellett dr. Vogel Dávid főhadnagy, a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhelyének munkatársa, dr. Prantner Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Bölcsészettudományi Kar Újkori Egyetemes Történeti és Mediterrán Tanulmányok Tanszékének tudományos segédmunkatársa, a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhelyének külső kutatója és dr. Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója, az MTA és a SZTE együttműködésében létrehozott Vallási Kultúrakutató Csoport munkatársa írta.

Fotó: Dévényi Veronika és Galovtsik Gábor