Szétszakadhat a FARC a kolumbiai kormánnyal kötött béke miatt
Szöveg: Nyulas Szabolcs | 2016. szeptember 2. 9:26Nem feltétlenül hoz békét Kolumbiában a FARC és a kormány közötti megállapodás. A gerillaszervezet szétszakadhat, így tovább folytathatja a drogkereskedelmet és az emberrablást, de az is kétséges, hogy az emberek – az október 2-i népszavazáson – rábólintanak-e a békeszerződés feltételeire – mondta a honvedelem.hu-nak Nagy Sándor Gyula, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.
A dokumentum értelmében a végleges békemegállapodás aláírását követő 180 napon belül leteszi a fegyverét mintegy hétezer gerilla. A fegyvereket az ENSZ gyűjti be megsemmisítésre. A megállapodásban – amelynek végleges szövegét még közzé kell tenni – a kormány kötelezettséget vállalt egy széleskörű földreform végrehajtására, kábítószerellenes stratégiájának átalakítására, a lázadók politikai életbe való integrálására, valamint a konfliktus áldozatainak kárpótlására és az állami intézmények működésének kiterjesztésére az ország hagyományosan elhanyagolt térségeiben.
A megállapodást október 2-án népszavazással is megerősítenék, de annak végeredménye – a felmérések szerint – legalábbis kétséges. A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a lázadókkal való megállapodás hívei és ellenfelei egyaránt 31 százalékos támogatottságot élveznek.
A felmérésekből az is kiderül, hogy a kolumbiaiak többsége leginkább „narko-terroristáknak" tekinti a FARC lázadóit, az ország kokainkereskedelmében betöltött kulcsszerepük miatt. A The Economist című brit gazdasági magazin egy nemrég megjelent cikkében arról írt, hogy a FARC vagyona nagyjából 10,5 milliárd dollár (csaknem 2900 milliárd forint) lehet, amelyet elsősorban drogkereskedelemből, zsarolásból vagy emberrablásokból halmozott fel. Az MTI híre szerint Juan Manuel Santos kolumbiai elnök egykori konzervatív szövetségesei és egyes emberi jogi csoportok korábban élesen bírálták a megállapodás-tervezet egyik kulcselemét, amelynek értelmében a bűntetteiket beismerő gerillák mentesülnek a börtön alól, s legfeljebb nyolc évi büntetésüket a konfliktus sújtotta települések újjáépítésének segítésével róhatják le.
Egy másik „béka" – amelyet Santos elnök szavai szerint még le kell nyelniük -, hogy a törvényhozásban helyet kapnak majd volt lázadó vezetők, az általuk később megalakítandó politikai mozgalom képviseletében.
Az október 2-i népszavazás kimenetele valóban kétséges – mondta Nagy Sándor Gyula -, hiszen a kolumbiai emberek jelentős része érintett volt az évtizedek óta tartó konfliktusban. Az utóbbi harminc évben a gerillák és a kormány közötti harc különösen erőszakossá vált, és több százezer embernek kellett elhagynia otthonát. Azt sem felejtették el, hogy a múlt század ’80-as éveitől – Pablo Escobar és a medellíni kartell felbukkanásától – a FARC legfőbb bevételi forrása a kokain lett, és, hogy több ezer embert raboltak el; módszereik közé tartozott elküldeni a foglyok egy-egy testrészét a családnak, így ösztökélve őket a váltságdíj kifizetésére. Ugyanakkor a szervezet sem teljesen homogén, és több szakadár frakcióval is bír. Ezek a csoportok nem feltétlenül követik majd a központi utasításokat, így a legrosszabb forgatókönyvek szerint a FARC-nak csak egy része teszi le a fegyvert, és Kolumbia dzsungeleiben továbbra is jelen lesznek a kokaintermesztő, emberrabló, szélsőbaloldali gerillák.
Érdemes azt is figyelembe venni, hogy nem először közeledik egymás felé ilyen határozottan a FARC és a kormány: 1984-ben egy ideiglenes békeszerződést írtak alá, aminek az lett a következménye, hogy jobboldali – volt katonatisztekből és egykori áldozatokból álló – csoportok vették kezükbe a gerillák elleni harcot, amely így különösen kegyetlenné vált. A ’80-as, ’90-es években Kolumbiában megszokott dolog volt, hogy egész falvakat irtottak ki. A jobboldali milíciák ráadásul előszeretettel választottak célpontokat a FARC frissen alakult politikai mozgalmának, a Hazafias Egységnek tagjai közül. Mára ezek a bosszúból szerveződött milíciák megszűntek, ami elsősorban annak volt köszönhető, hogy kolumbiai kormány határozottan a saját kezébe vette a FARC elleni harcot, így nem volt többé szükség az önbíráskodásra.
A mostani megállapodás hátterében – Nagy Sándor Gyula szerint – leginkább az áll, hogy a felek az évtizedes tapasztalatok alapján rájöttek, nem képesek kiirtani egymást, és bár sokan kritizálják a megállapodás feltételeit, de az ország egy békével mindenképpen nyer például gazdasági értelemben. Ezzel párhuzamosan javulhat a Kolumbia és a szomszédos államok közötti viszony, hiszen eddig sok problémát okozott a FARC határokon átnyúló tevékenysége – mondta a szakértő.
Fotó: internet
