Terrorháló

Szöveg: Révész Béla | 2016. szeptember 23. 8:09

A propaganda és a lélektani hadviselés a háborúk nélkülözhetetlen kelléke. A technológia fejlődésével azonban a kommunikáció kitört a korábbi, egyirányú, információközlő szerepéből. Napjainkra minden eddiginél hatásosabb eszközzé vált a terrorizmus markában az internet, amelyet hatékonyan és brutálisan használ fel céljai érdekében az „Iszlám Állam” nevű terrorszervezet.

A média különböző csatornáit a terroristák mindig is igénybe vették; elég, ha csak a bin Láden-videókra gondolunk, amelyeket aztán az al-Káida mindenféle rögös úton juttatott el a világ akkoriban meghatározó televízióihoz, például a CNN-hez. A világháló használata is elég elterjedtnek számított a propaganda népszerűsítésére, ám amíg a web 1.0 korában az információ áramlása még egyirányú volt, a web 2.0 óriási robbanást idézett elő a kommunikációban. Hirtelen maga a hírfogyasztó is a tartalom előállítójává válhatott, reagálni tudott az őt célba vevő információkra, kapcsolatokat építhetett, a közösségi média segítségével pedig – egyetlen gombot megnyomva – tömegekkel oszthatott meg célzott üzeneteket.

Dr. Vogel Dávid főhadnagy, a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhelyének (HVK TKH) hadműveleti tisztje szerint az „Iszlám Állam" (Islamic State of Iraq and the Levant – ISIL) nem abban alkotott újat, hogy használja az internetet, inkább abban, ahogyan használni kezdte azt.

Halál, megosztva

– Az „Iszlám Állam" propagandafelelősei jöttek rá először arra, hogy egyáltalán nem kell nagy médiacégekhez eljuttatni az üzenetüket. A közösségi média és az okostelefonok segítségével ők maguk, a tartalom előállítói tudnak valós időben óriási tömegeket elérni az információikkal. Az erőviszonyok mára megváltoztak a médiafogyasztás terén: a nagy hírügynökségek egyre gyakrabban gyűjtenek anyagot a social media felületeiről. Az ISIL szakemberei – valóban azok, többségük nyugati egyetemeken végzett kommunikáció szakon – alkalmazták először professzionális szinten a közösségi médiát fő platformként a propagandaháborúban. Közösségi média alatt hazánkban általában a Facebookot és az Instagramot értjük, a Twitter nem örvend akkora népszerűségnek nálunk, ám a terroristák nem csak a globális lehetőségeket aknázták ki, hanem a kisebbeket és a regionálisakat is. Ott voltak az orosz Vkontakte oldalon, a Tumblr felületén, a Quitteren, a Diasporán, de még a MySpace-en is – vázolta a kezdeteket Vogel főhadnagy.

Dr. Vogel Dávid főhadnagy

Ma már érthetetlennek tűnik, de kezdetben a nagy oldalak üzemeltetői alig reagáltak a teljesen nyilvánvaló és szélsőséges propagandára. Egy darabig a szólásszabadságról folyt meddő és teljesen parttalan vita az oldalak tulajdonosai és a hatóságok között, végül elkezdődött a hivatalos profilok letiltása. Ehhez azonban egyfelől az amerikai kormány határozott fellépése, másfelől a kivégzéses videók felbukkanása kellett.

– A Facebook és a hozzá hasonló oldalak egy idő után kényelmetlenné váltak az „Iszlám Állam" számára. A lefejezésekről tudósító filmek már átlépték azt az ingerküszöböt, amit a nagy, komplex oldalak tolerálni tudtak. Egyre gyorsabban kapcsolták le a terrorizmus eszméit és a kivégzéses videókat terjesztő profilokat, igaz, a törölt felhasználók helyére azonnal újak jöttek. Ezt a jelenséget egy számítógépes gyerekjáték után „whack-a-mole" (egy ütés, egy vakond) effektusnak nevezzük. A játékban ugyanis egy lyukból előbújó vakondot kell lecsapni, de ahogy ez megtörténik, egy másik lyukból egy másik vakond bukkan fel. Ugyanez volt a helyzet a törölt profiloknál is, a terroristák szempontjából azonban a legnagyobb nehézséget nem az új profilok létrehozása, hanem a követők, lájkolók, barátok számának visszaállítása okozta – mondta a hadműveleti tiszt.

Az „Iszlám Állam" propagandistái így jutottak el a céljaik eléréséhez legegyszerűbbnek tűnő és leginkább egyértelmű lehetőséghez: a Twitterhez.

Az ISIL a közösségi médiát professzionális szinten alkalmazza.

#iszonyat

A Twitter a pofonegyszerű megoldásaival a legjobb eszközzé vált az ISIL kezében a maga által létrehozott tartalom terjesztéséhez. A közösségi oldal minden más platformnál direktebben és célirányosabban használja a hashtag (kettős kereszt)-rendszert, azaz a # jel mögé illesztett kifejezéseket, amelyekre kattintva az összes hasonló hashtaggel ellátott tartalom láthatóvá válik. Ennek segítségével pedig milliókhoz lehet eljuttatni egy üzenetet anélkül, hogy (a Facebookkal ellentétben) bármilyen virtuális kapcsolatrendszert kellene kiépíteni. A retweetek, a más felhasználók által újraközölt bejegyzések valóságos lavináját indíthatják el az eredeti információnak. A tweet bejegyzés 160 karakteres limitje ráadásul csak látszólag szűkíti le a lehetőségeket, hiszen ennyiben kényelmesen elfér egy link, egy videó vagy fotó hivatkozása. Vogel főhadnagy az „Iszlám Állam" kommunikációsainak egyszerű, de annál borzalmasabb hatású trükkjét említette példaként.

– A kalifátus kikiáltása előtt néhány nappal az akkor új nevét felvevő „Iszlám Állam" egy világesemény hashtag-jeit használta fel szemrebbenés nélkül a legvéresebb propaganda terjesztésében. A 2014-es futball-világbajnokság eseményeit Twitteren kommentáló vagy követő érdeklődök leggyakrabban a #WorldCup vagy a #WorldCup2014 hashtag-et használták. A dzsihadisták ugyanezekkel a jelzésekkel töltöttek fel egy fotót, amelyen egy iraki rendőr levágott feje volt látható, „Ez a mi labdánk, bőrből készült." felirattal. A hashtag miatt a fotó milliókhoz jutott el, olyan emberekhez, akik biztosan nem ezt akarták látni a Twitteren. Ezzel a propaganda két fő célját, a megfélemlítést és a valós idejű, tömegekhez eljutó információküldést máris elérte – idézte fel a főhadnagy.

Bár a Twitter üzemeltetői is mindent elkövetnek, hogy minél hamarabb töröljék a terrorista vagy azzal szimpatizáló profilokat, a folyamat egyelőre sokkal lassúbb, mint az várható lenne. Ennek egyik oka a már említett „whack-a-mole" effektus, a másik az „Iszlám Állam" programozóinak hatékonysága. Egy nagyobb Twitter-tisztogatás után például olyan robotokat fejlesztettek ki, amelyek már meglévő felhasználókon keresztül tudták terjeszteni az üzeneteket, de rendszeresen veszik igénybe fizetett spammelők szolgáltatásait is. A Twitter a mai napig folyamatos háborúban áll az „Iszlám Állam" propagandistáival és szimpatizánsaival, s bár úgy tűnik, csatákat nyer, a harcnak még nincs vége.

A Twitter hatásos eszköze a terroristák propagandájának.

Véres koreográfia

Számos bizonyíték van arra, hogy az „Iszlám Állam" propagandagépezete mennyire átgondoltan működik. A terrorszervezet több médiaközponttal is rendelkezik, ezek közül a legjelentősebb az al-Hayat Media Center, ahol profi stábok gyártják az anyagokat. Vogel főhadnagy szerint a hangsúly itt sem a technológián, hanem annak alkalmazásán van.

– Az „Iszlám Állam" propagandaanyagainak valóban profi kivitelezését, főleg a videós munkákat időnként túldimenzionálják. A fiatalabb generáció számára, amelyik már a netes korszakban nőtt fel, a használt programok, rögzítő- és vágószoftverek, megoldások egyáltalán nem ismeretlenek. Nem is a technika, inkább a koncepció az, ami professzionálisnak tekinthető, és ez alól sajnos a kivégzéses videók sem képeznek kivételt. Az ISIL hatalmas adatbázisban tárolja ezeket a videókat, amelyek – erre titkosszolgálati bizonyítékok is vannak – korántsem ad hoc jellegűek, nagyon komoly tervezői munka, pontos koreográfia rejlik mögöttük: gondosan kiválasztott háttér, környezet, kamera-beállítás, aláfestő zene. Minden apróságra figyelnek, mindennek jelzésértéke van. Elég csak a kivégzendők narancssárga overalljára, mint Guantánamo szimbólumára gondolni – sorolta a HVK TKH munkatársa.

Nem tudni pontosan, hányan foglalkoznak a propaganda terjesztésével az „Iszlám Állam" soraiban, de számuk több ezerre tehető. Tevékenységük pedig sok mindennek nevezhető, de amatőrnek és átgondolatlannak semmiképpen. Profi, Nyugaton tanult szakemberek irányítanak egy fegyelmezetten és precízen működő gépezetet. A propagandamunka természetesen nem merül ki az internetes akciókban. Az ISIL saját magazint is kiad, Dabiq néven. A cím egy szíriai településre utal, ahol a tanítás szerint az iszlám erői döntő vereséget mérnek majd a kereszténységre.

– Tematikus, havonta megjelenő kiadvány ez, állandó rovatokkal, szerkesztői cikkel. Hitéleti kérdéseket tárgyalnak benne, bemutatják az ISIL tevékenységét, megszólaltatnak vezetőket, közkatonákat, külföldi híreket magyaráznak, toboroznak. A legfeltűnőbb a magazinban a kivitelezés: mind nyelvezetében, mind külalakjában fiatalos és lendületes. A cikkek letisztultak, a fotók színvilága is egy végletekig átgondolt koncepcióról tanúskodik. Anyagában és papírminőségében is megállná a helyét bárhol – ismertette a lap jellemzőit Vogel főhadnagy.

Legbelsőbb félelmeink

Arra, hogy miért ennyire működőképes az ISIL propagandája, és miért reagál a nyugati lélektani hadviselés nehézkesen, Vogel főhadnagy szerint komplexitásában is egyszerű a válasz.

– A Nyugat eszközeit fordították a Nyugat ellen. Ezzel nehéz mit kezdeni. Áradnak a propaganda- és toborzóvideók például arról, hogy mennyire jó az „Iszlám Állam" által meghódított területen élni, mennyire idilli ott minden. Erre válaszul a nyugati csatornák maximum be tudnak mutatni egy ellenvideót a kegyetlenkedésekről, kínzásokról. Csakhogy ezzel megint az ISIL malmára hajtják a vizet, hiszen a „lefejezős videók" vagy a fenyítések ábrázolásának közzététele elrettentési szándékkal éppen az ISIL propagandagépezetének egyik alappillére. Komoly problémát jelent a nyugati fiatalok „átszökése" is. Zömében olyan életcél nélküli, unatkozó és fásult fiatalokról beszélünk, akik már annyi extrém ingert fogadtak magukba, hogy csak a legszélsőségesebb információkat és üzeneteket hallják meg. Az „Iszlám Állam" pedig éppen ezt kínálja nekik: egy extrém, következmények nélküli világot. Sokan ennek hatására és kalandvágyból úgy gondolják, hogy kipróbálják. Persze semmit nem tudnak a valóságról, arról, hogy valójában mi vár rájuk: például nem utazhatnak csak úgy haza, ha megunják vagy megijednek, mégis felülnek a propagandának és a toborzási tevékenységnek – mutatott rá a HVK TKH munkatársa.

Ezzel a képpel kezdődnek az „Iszlám Állam" videói.

Nem hagyhatjuk szó nélkül a nyugati sajtó felelősségének kérdését sem. Meddig mehet el az események bemutatásában? Hol a határ? A probléma valós és kezelhetetlen. A terrorista akciók, a brutális videók hatékonyságát és az azokat követő rettegést a média hihetetlen méretekben fokozza, teszi globálissá. A nyugati hírszolgáltatás így válik az „Iszlám Állam" szövetségesévé. Azzal, hogy minden fontos híroldalon és televíziós csatornán bemutatnak egy öngyilkos robbantást, éppen azt érik el, amire az ISIL még a kivételesen jól működő propagandagépezetével sem lenne képes: a világ minden szegletébe eljuttatják az üzenetét. A közelmúltban néhány francia újság bejelentette, hogy többé nem közli az öngyilkos merénylők nevét és fotóját, így akarják elkerülni, hogy mártírokat kreáljanak és reklámot csináljanak a terroristáknak. Az elv dicséretes, etikailag teljesen jogos, de sajnos elképzelhetetlen, hogy a példa ragadós legyen. A médiapiac alapja az olvasottság, a kattintás-szám, a nézettség pénzre váltása. E területen pedig nem léteznek morális gátak.

– Az Öböl-háborút már élőben nézhettük, azóta szinte kötelező az azonnali és a lehető legrészletesebb tájékoztatás. Ránevelték erre a nézőket, akik mára elvárják a naturális hírközlést. A negatív hír az igazi hír, ez nem fog változni. A terrorista cselekményekről szóló tudósítások, háttéranyagok pedig minden nézettséget megdöntenek. Emberek vagyunk, legbelsőbb félelmeinket akarjuk látni. Ez a trend, még ha etikailag el is ítéljük, változni nem fog. Továbbra is a legszélesebb körben láthatjuk majd az „Iszlám Állam" videóit, paradox módon éppen az ő propagandájukat segítve ezzel – zárta a beszélgetést dr. Vogel Dávid főhadnagy.