A cseh harcos

Hosszú út vezetett a legmodernebb, a NATO-követelményeknek is tökéletesen megfelelő, számos országba exportált Bren 2-es gépkarabélyig. A történet az első világháború utolsó évében kezdődött: a Brnóban található, magánkézben lévő fegyvergyárat 1918-ban vásárolta meg több, az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregében szolgált volt katonatiszt. Ekkor még javában dúltak a harcok, így a fegyver- és lőszergyártás óriási üzletnek számított, biztos állami megrendelésekkel.

A „Státní zbrojovka a strojírna v Brno" (Brnói Állami Fegyvergyártó Üzem) névre átkeresztelt cég sorsát a világháború vége, a Monarchia felbomlása és az utódállamok függetlenedése nagyban meghatározta. Így nem meglepő, hogy a vállalat 1919-től már Československá Zbrojovka (Csehszlovák Fegyvergyár) néven működött tovább. Ott az első években főleg a német Mauser Model 98-as gyalogsági puskák gyártása zajlott, míg a maroklőfegyvereket 1923-tól a Česká Zbrojovka Strakonice-ban felépített gyárüzemben állították elő. Történetünk szempontjából ez azért is érdekes, mert ennek részlegeként alapították meg 1936-ban a Česká Zbrojovka Uherský Brod (ČZUB) fegyvergyárat, a morvaországi Uherský Brod városában. Az alig 16 hét alatt felhúzott üzem nem véletlenül került Csehszlovákia délkeleti szegletébe: a cél a fegyverkező Harmadik Birodalomtól való minél nagyobb földrajzi távolság volt.

A második világháborút követően Csehszlovákia minden fegyvergyártó vállalkozását egyetlen, állami kézben tartott szervezetbe integrálták. A hidegháború hol forróbb, hol nyugodtabb évei alatt a ČZUB gyártósorai ontották a ma már legendás fegyvereket: a saját fejlesztésű, nem AK-gyökerekből táplálkozó vz. 58 gépkarabélyt, a híres-hírhedt Škorpion vz. 61 géppisztolyt és persze a világ egyik legismertebb maroklőfegyverét, a CZ 75-ös különböző variációit. S ott született meg a Bren gépkarabély is.

Valami jobb kell

A tervezők az akkor már tömegesen használt AK–74-est vették alapul a tervek elkészítésénél, szinte minden megoldást onnan emeltek át. Az első prototípusok 1985-re készültek el, majd az 1986-ban elkezdett kísérleti és tesztlövészetek után 1989 novemberében fogadták el a hadsereg szakértői a fegyvert, amelyet sorozatgyártásra is alkalmasnak tartottak. A történelem azonban ismét közbelépett: még novemberben kitört a „bársonyos forradalom", amelynek nyomán a csehszlovák kormány és rendszer megbukott. A Ladák sorozatgyártását 1990 februárjában tervezték megkezdeni, de ekkor már a hadseregnek nem volt pénze a megrendelt 300 ezer fegyver megvásárlására. 1993. január elsejével ráadásul Csehszlovákia kettévált. A ČZUB természetesen cseh területen maradt, s hamarosan magánbefektetők kezébe került.

A Lada egészen az 1990-es évek végéig a sutba dobott fejlesztések sorát gyarapította. Csehország NATO-tagságának egyre biztosabbá válásával azonban leporolták a terveket: az exportra szánt fegyver a CZ 2000 nevet kapta, s átalakították a NATO-ban használt 5,56×45 milliméteres lőszerhez, de még mindig csak az AK-tárak befogadására volt alkalmas, a STANAG-szabvány tárakhoz drágának találták a szükséges átépítést.

A második esély

Nagyjából ezzel egy időben jelezte igényét a cseh hadsereg egy modern gépkarabély iránt, s erre a ČZUB reagált is: a Ladából továbbfejlesztett Project 805A változat, a háromféle csőhosszal a közepes (5,56×45, 7,62×39 és 6,8 milliméter űrméretű Remington), míg a 805B az erősebb (7,62×51 milliméteres és .300 Winchester Magnum) lőszereket használhatta. A közelharcra alkalmas rövid és a normál csőhosszú karabélyt, illetve a tűztámogató/szakaszszintű mesterlövész-fegyvereket 2006 novemberében mutatták be, a cseh hadsereg pedig 2009 novemberében írta ki az eszközbeszerzési pályázatot. Ezen az 5,56 milliméter űrméretű CZ 805 győzött, melyet CZ 805 BREN A1 (360 milliméteres csőhossz) és A2 (277 milliméteres csőhossz) elnevezéssel állítottak hadrendbe.

A short-stroke gázdugattyús, forgózárfejes reteszelésű, egyes, rögzített kettes, rövid- és folyamatos sorozatlövésre alkalmas Bren előnyei hosszan sorolhatók: a moduláris, cserélhető tárfészekkel a cseh haderő műanyagtestű tárai mellett a STANAG M16-tárakkal is üzemeltethető lett a fegyver. A tömeg is alacsony maradt, köszönhetően többek között a felül alumíniumból, alul pedig speciális műanyagból készített toknak. Szintén kiemelt figyelmet kapott a testreszabhatóság: a felhúzókar a jobb és a bal oldalra egyaránt szerelhető, s kétkezes a tárkioldó és a tűzváltókar is. A válltámasz behajtható, a pofadékkal együtt a lövészkatona testfelépítéséhez állítható. A fegyvertok felső része, alsó részének első fele kétoldalt egy-egy rövidebb szakaszon szereléksínnel rendelkezik, így a feladatnak megfelelően a nyílt irányzék mellé fel lehet szerelni különböző nappali és éjszakai célzóoptikákat. Emellett erős fényű vagy infravörös lámpával, lézeres célpontjelölővel, esetleg CZ 805 G1 típusú, cső alatti gránátvetővel vagy első markolattal bővíthetők a Bren képességei.

Továbbfejlesztve

A ma már a Magyar Honvédségnél is rendszeresített, eredetileg 2015-ben bemutatott CZ Bren 2 igazi 21. századi fegyver, amely az 5,56×45 és a 7,62×39 milliméteres lőszerekhez gyártva is elérhető. A felhasználók visszajelzései, kritikái (nagy tömeg, célzást nehezítő egyensúly, ergonómiai hibák) alapján elvégzett továbbfejlesztés során a cserélhető tárfészek mellett lemondtak a kettes, rögzített rövid sorozatról, így már csak egyeslövés- és sorozatlövés-üzemmódban lehet lőni vele. A gázszabályozó kettő helyett háromállású lett, a lövésnél pedig a felhúzókar sem mozog már együtt a zárral és nem marad hátsó helyzetben a lőszer elfogyása esetén. Más formát kapott a lerövidített, de továbbra is állítható, teleszkópos válltámasz és a szintén állítható markolat is. A mérnököknek sikerült lefaragni a tömegéből is: a csőhossztól függően (207, 280 és 357 milliméter a választék) 10–20 százalékkal lett könnyebb (2,86–3,25 kilogramm). A gyorsan levehető és cserélhető fegyvercső végére hangtompító erősíthető.

A Bren 2-est a magyar mellett a cseh hadsereg és kis darabszámban a francia csendőrség különleges egysége, a GIGN is rendszeresítette; az utóbbi a 7,62 milliméter űrméretű változatnak szavazott bizalmat.

Fotó: internet