A fegyverlegenda és feltalálója
Szöveg: Zilahy Tamás | 2012. november 13. 10:3193 éve, 1919. november 10-én született a neves szovjet-orosz fegyvertervező Mihail Tyimofejevics Kalasnyikov, a róla elnevezett AK-47-es gépkarabély feltalálója. A legenda – 50 hadsereg rendszeresített eszközeként és számtalan gerillaszervezet fegyvereként – valószínűleg még évtizedekig óvja a békét vagy szedi áldozatait, attól függően, milyen kezekbe kerül.
A kreatív tiszthelyettes később bekerült egy, az Urál mögé telepített fegyvertervező irodába, ahol feladatául kapta a háború alatt csak névleg rendszeresített szovjet 43M rövidtöltényhez alkalmas automata fegyverszerkezetek vizsgálatát. Kalasnyikov a háború után közel 25 éven át az izsevszki fegyvergyárban dolgozott.
1947-ben segítőjével, Alekszandr Zajcevvel újabb és újabb módosítások után végre elkészítették gépkarabélyuk AK-47 jelű prototípusát, és miután a műszaki dokumentáción is sokat pontosítottak, benyújtották azt elbírálásra. A csapatpróbákat követően, 1949-ben Vladimir Denim mérnök ezredes közölte a jó hírt: a Kalasnyikov által tervezett konstrukciót AK–47 néven rendszeresítették a szovjet haderőben. Az indok: a gépkarabély rendkívül strapabíró, igénytelen, megbízható, könnyű, egyeslövésben pontos, sorozatlövésben nagy tűzerejű fegyvernek bizonyult. A fegyverből leadott lövés 1500 méter távolságban is halálos lehet. Az AK az Avtomat Kalasnyikova kifejezést takarja, a 47-es szám pedig azt az évet, amikor az első ilyen fegyvert elkészítették.
A fegyver számos módosításon esett át az évtizedek során, legalább 20 országban a gyártására is berendezkedtek. Saját változatot terveztek – többek között – a románok, a kínaiak, a csehek, az izraeliek (Galil néven) és a magyarok is. Ezek elsősorban a tok anyagában és ergonómiájában térnek el egymástól. Az egyszerűen és tömegesen gyártható AK–47 Kalasnyikov gépkarabélyból és a fegyvercsaládjából napjainkig mintegy 100 millió darabot gyártottak, Magyarországon is legalább 3 milliót (AKSZSZ, AKM–63, AMD–65, AMP–69 stb. néven, különböző változatokban).
Kalasnyikov őrmestert először a Sztálin Érdemérem első fokozatával tüntették ki, kétszer megkapta a Szocialista Munka Hőse Érdemrendet, valamint a Sztálin Díj és Lenin Díj kitüntetettje lett. A Lenin Rendet is háromszor érdemelte ki. 1971-ben a műszaki tudományok doktora lett. A hadsereg sem feledkezett meg róla: 1969-ben ezredessé léptették elő, később pedig Jelcin orosz elnök személyesen nevezte ki vezérőrnaggyá 75. születésnapján Kalasnyikovot, aki 1999-ben altábornagy lett.
Bár 2011 decemberében az orosz hadsereg vezérkari főnöke bejelentette, hogy nem vesznek több Kalasnyikovot, Anatolij Szergyukov akkori védelmi miniszter közölte: az, hogy nem rendelnek többet a világ leghíresebb gépkarabélyából, nem jelenti a fegyver lecserélését. Egyszerűen csak az egymilliós orosz hadsereg raktáraiból több ekkora hadsereget lehetne felfegyverezni, vagyis nincs értelme tovább növelni a készletet.
Az Izmas, az AK legfőbb gyártója elkezdi az úgynevezett 200-as sorozathoz tartozó Kalasnyikovok gyártását. Az Afganisztánt látott AK-74M utóda felszerelhető optikai és éjjellátó irányzékkal, ami két-háromszorosára növeli a célzott lövések pontosságát, és tűzerejét jelentőségét növeli, hogy a 30 lövedéket befogadó tárral szemben 30, 50 vagy 60 lövedékes tárral használható. Legfőbb erénye talán mégis inkább az, hogy örökli elődje megbízhatóságát és egyszerűségét.
Az orosz fegyverkereskedelem állami cége, a Roszoboronekszport vezérigazgatója, Anatolij Iszajkin szerint mintegy 100 millió Klasnyikov forog közkézen szerte a világban, ezek fele hamisítvány, vagyis licencengedély, illetve kormány- megállapodás nélkül gyártották. Ezért is tartja örvendetesnek, hogy az utóbbi években tíz külföldi- latin-amerikai és közel-keleti – állam is folyamodott Kalasnyikov-gyártó üzemek licencéért.
Fotó: Archív
