Tíz érdekesség a repülőgép-hordozókról

A mai értelemben vett repülőgép-hordozó ötlete először egy francia hadmérnök, Clement Ader fejében született meg. Az ötletes mérnök egy olyan hajó építésére tett javaslatot, amelynek hosszú, sima fedélzetéről a kerekes repülőgépek (is) képesek felszállni, mintha csak egy szárazföldi repülőtéren lennének, és oda vissza is tudnak térni. „A repülőgépeknek összehajtható szárnyakkal kell rendelkezniük, hogy így a felszálló-fedélzet alatt kialakított hangárban a térrel takarékoskodva lehessen tárolni (…) őket" – írta a zseniális hadmérnök egy 1895-ös előterjesztésében, amelyet a francia tengerészeti minisztériumnak írt. A terv azonban igencsak megelőzte korát, éppen ezért a döntéshozók nem is vették komolyan.

A cári Oroszországnak is voltak nagyszabású tervei

Oroszországban szintén hamar felismerték a repülőgép-hordozóban rejlő lehetőségeket. A terveket 1909-ben L. M. Macievics tengerészkapitány tette le az asztalra, aki huszonöt repülőgép befogadására alkalmas sima fedélzetű repülőgép-hordozó megépítését szorgalmazta, és olyan, korát megelőző újdonságokat is tervezett hozzá, mint a villanymotoros katapult. A hajót légi felderítésre használták volna. Költségkímélés céljából a kísérleti repülőgép-hordozó megépítéséhez a selejtezésre váró Admiral Lazarev parti páncélost alakították volna át. A cári haditengerészetnél eleinte érdeklődtek a hajó iránt, de a nagyszabású tervekből később nem lett semmi.

Vízi repülőgépekkel indítottak a britek

A kor legnagyobb és legfejlettebb haditengerészete kezdetben a vízi repülőgépeket szállító repülőgép- anyahajókat részesítette előnyben. A tervezést itt is a felderítés korszerűsítése indította el, hiszen egy repülőgép ezen a téren jóval felülmúlta a legmagasabb árbockosarat, és a hadihajóról felbocsájtható, vontatott léggömböket. 1910-ben már rendelkezésre álltak háborús célokra is alkalmazható vízi repülőgépek, amelyeket daru segítségével emeltek az erre a célra kialakított hajó fedélzetére. A gépek nem a hajó fedélzetéről emelkedtek a levegőbe, hanem daruval a vízfelszínre emelték őket, ahol volt elegendő helyük a felszálláshoz. Ez a módszer azonban nem tette lehetővé, hogy a hajó mozgásban legyen, mikor startolnak a gépek, amelyek harc közben és erős hullámzás esetén is tétlenségre voltak kárhoztatva.

Először szállt fel fedélzetről

Az első sikeres fedélzetről felszállás R. Gregory brit repülőhadnagy nevéhez köthető, aki egy Short S-27 típusú géppel vágott neki az úttörő küldetésnek. A pilóta a Hibernia sorhajó fedélzetéről rajtolt gépével, amiben egy speciális indítópálya is segítette. A hajó széllel szemben haladt, hogy megkönnyítse a pilóta dolgát. A próba sikerült, Gregory pedig rövid repülés után a vízre tette le a gépet.

1914-ben, a világháború kitörésekor a haditengerészetek állományában vízi repülőgépeket szállító repülőgép- anyahajók szolgáltak. A hajóról történő felszállást lehetővé tevő hosszú fedélzet ötlete a briteknél került elő a háború utolsó éveiben. Az első ilyen vízi jármű a HMS Furious csatacirkáló lett, amelyet azért építettek, hogy behatoljon a Balti-tengerre. A támadás azonban túl kockázatos lett volna támogató légierő nélkül, ezért a hajót akkora fedélzettel látták el, amelyről már a szárazföldi használatra gyártott repülőgépek is a levegőbe tudtak emelkedni. Számos átalakítás után a repülőgép-hordozó 1918-ban készen állt a bevetésre, innen startoltak például azok a Sopwith Camelek, amelyek Tondernt bombázva két német Zeppelint is megsemmisítettek.

A második világháború előtt Németországban is gőzerővel folyt egy repülőgép-hordozó tervezése. Az építési munkálatok is elkezdődtek 1937-ben. A Graf Zeppelin nevű hajó a tervek szerint tíz Me-109T vadászt, húsz Fi-187 torpedóvetőt, és tizenkét darab Ju-87C-1 zuhanóbombázót szállított volna. Kezdetben ígéretesen haladtak a munkálatok, annyira, hogy a második világháború kitörésekor már több mint nyolcvan százalékban elkészült a hatalmas vízi jármű, de 1940 májusában leállították az építését. Bár később még megpróbálták befejezni, a hadi helyzet ezt már nem tette lehetővé. A félkész monstrumot a háború végén elsüllyesztették.

A japánok küldték harcba a második világháború legnagyobb repülőgép-hordozóját

A második világháború legnagyobb repülőgép-hordozóját a Távol-keleti szigetországban bocsájtották vízre. Ez volt a Shinano, amelyet először Yamato-osztályú csatahajónak szántak, csak később átalakították át repülőgép-hordozónak. A közel háromszáz méter hosszú úszó monstrum akkoriban világszerte rekordernek számított a repülőgép-hordozók között. Tervezői erős páncélzattal látták el, és a légelhárító-fegyverzettel sem spóroltak. A Shinano összesen százhúsz repülőgépet tudott szállítani, a hangártérből kétplatós lift segítségével jutottak a fedélzetre a gépek. A hatalmas hajónak azonban nem volt szerencséje. Még be sem fejezték az építését, máris elsüllyesztette egy amerikai tengeralattjáró.

Hússzorosára növelte a hatótávolságot az atomhajtómű

1961-ben készült el a világ első atomhajtóművel felszerelt repülőgép-hordozója, a USS Enterprise. A korszakalkotó hajtómű megsokszorozta a repülőgép-hordozó hatótávolságát, amelyet így a világ bármely pontján be lehetett vetni anélkül, hogy meg kellett volna állnia utánpótlásért. Az Enterprise több mint ötven évig állt szolgálatban, ez idő alatt számos konfliktusban vetették be, többek között a kubai rakétaválságban, Vietnamban, és az iraki háborúban.

Tíz országnak van repülőgép-hordozója

Napjainkban tíz ország flottájában teljesítenek szolgálatot repülőgép-hordozók. A legtöbbet természetesen az Egyesült Államok üzemelteti, második helyen a franciák állnak, őket követik az angolok és az olaszok. India, Kína, Brazília, Oroszország, Thaiföld és Spanyolország szintén büszkélkedhet repülőgép-hordozóval.

Sokáig a Nimitz-osztály volt a legnagyobb

A Nimitz-osztály hajói közel százezer tonnás vízkiszorításukkal egészen napjainkig a világ legnagyobb és legmodernebb repülőgép-hordozóinak számítottak. Csak mostanában veszi át tőlük a vezetést a USS Gerald Ford repülőhordozó, amely egy új osztály első példánya. A hajót 2005-ben kezdték építeni, és jövőre lép majd hadrendbe. Emellett az amerikaiak dolgoznak még két további Gerald Ford-osztályú hajón is. A USS John F. Kennedy a tervek szerint 2020-ra, az új USS Enterprise pedig 2025-re készül el.

(Korábbi Top 10-es összeállításainkat ide kattintva olvashatják!)