Tizennégy évvel ezelőtt tértek vissza hazánkba az első magyar Gripen-lovagok

A Magyar Honvédség hajózó katonáinak kiválasztása és átképzése időben megkezdődött. Első körben, 2005. január elején öt vadászpilóta kapott lehetőséget arra, hogy részt vegyen a svédországi átképzésen. Kizárólag olyan negyven év alatti, tapasztalt tisztek jöhettek szóba, akik kiválóan beszéltek angolul, és legalább ötszáz repült órát teljesítettek már hangsebesség feletti típuson. Az átképzés feltételeként előírt vízi túlélési gyakorlaton heten vehettek részt, Tóth Gábor alezredes, Fekete Tamás, Murguly Gusztáv, Asztalos István és Hajdu Attila őrnagyok, valamint tartalékként Lénárt András őrnagy és a kecskeméti repülőbázis jelenlegi parancsnoka, az akkor még ugyancsak őrnagyi rendfokozatot viselő Ugrik Csaba. Típusátképzésük során kéthetes elméleti, majd egyhetes műszaki oktatáson sajátíthatták el a szükséges tudást.

A magyarok közül elsőként 2005. március 23-án Fekete Tamás őrnagy szállt fel önállóan repülve a típus a 149-es oldalszámú „A" változatát kétezer és tízezer méter között, leszállás előtt pedig még néhány műrepülő-figurát is bemutatott. A magyar csoport minden tagját Gripen-lovaggá ütötték, és valamennyien oktatói képesítést kaptak.

Az első öt, magyar felségjelű Gripen 2006. március 21-én érkezett meg a magyar légtérbe és ért földet a kecskeméti légibázison. Fekete őrnagy azonban csak másnap, a svéd légitársaság egyik menetrend szerinti járatával érkezett Magyarországra, ugyanis a svéd oktatókkal együtt repültek, így eggyel kevesebb üres hely volt. Arról, hogy a három együléses és a két kétüléses Gripennel kik tehetik meg a másfél órás utat Kecskemétig, sorsolással döntöttek, és Fekete őrnagy húzta a rövidebbet.

Nemzetközi gyakorlaton először 2006. október 24-én vettek részt magyar Gripenek, szintén Kecskeméten, ahová a francia haditengerészet két Rafale M típusú gépe érkezett, majd a kétnapos gyakorlat alatt különböző harci feladatokat hajtottak végre MiG–29-esekkel és JAS–39-esekkel. 2012. november 8-án  a tizennégy Gripen egyszerre emelkedett a levegőbe, egy év múlva pedig tízezredik repült órájuk teljesítését jelentették.

A JAS-39 Gripen térségünk legkorszerűbb és legnagyobb harcértékű típusa. Műszaki szempontok alapján a gépek ma is kiválónak számítanak, igényes kivitelezésük többek között, jelentős mértékben annak is köszönhető, hogy a főfutómű-gondola ajtói visszacsukódó kivitelűek: ez kedvezőbb légellenállással jár együtt, és megakadályozza, hogy a kerekek által felvert szennyeződés a gondolákba kerüljön. A légierő tehát korszerű, nagy harcértékű repülőgépszázaddal és képzett hajózó- és műszaki állománnyal rendelkezik.

A hajózó katonák átképzéséről szóló beszámolókat bővebben korábbi cikkünkben olvashatják.