Az egyik legnagyobb magyar felfedezőről tartottak előadást

A Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhelyének rendezvényén dr. Kubassek János, a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója beszélt a kötet formájában is megjelent kutatásairól, amelyeknek középpontjában Almásy László állt. A Szahara bűvöletében – az „angol beteg" igaz története: Almásy László hiteles életrajza című könyvben a szerző felidézte, hogy Almásy 1895. augusztus 22-én született Borostyánkőn (ma Bernstein, Ausztria) nemesi, bár nem grófi családban. 1926-ban az osztrák Steyr-túrakocsik megbízhatóságát bizonyítandó a Nílus mentén egész Szudánig vezetett, 1929-ben autóval járta végig az ősi Darb el-Arbain karavánutat. A sivatag szerelmese lett, feléledt felfedezői hajlama, főként a Líbiai-sivatag titkai foglalkoztatták. 1932-ben angol társaival a legendás Zerzura oázis három völgyéből kettőt fedezett fel, később egyedül bukkant rá a harmadik völgyre. A délnyugat-egyiptomi sivatagban prehisztorikus sziklarajzokat talált, 1935-ben eljutott az Egyiptom déli határvidékén élő magyarabokhoz, a XVI. században a törökök által elhurcolt magyarok leszármazottjaihoz.

Almásynak – vagy ahogy a beduinok nevezték, Abu Ramlának (a homok atyja) – arra is jutott ideje, hogy megszervezze a vitorlázórepülést Egyiptomban, és több könyvet írjon útjairól. A második világháború kitörésekor a német Wehrmacht igényt tartott tapasztalataira, helyismeretére, így századosi rangban Erwin Rommel afrikai hadtestéhez került. Több titkos akcióban vett részt, a legkalandosabb során saját térképvázlatai alapján vitt Líbiából két német ügynököt több ezer kilométeres sivatagi repülés után Egyiptomba.

Itthon háborús bűnösként kellett a népbíróság elé állnia, de a nagy hírű orientalista, Germanus Gyula
védőbeszédének hatására felmentették. Almásy László végül 1951. március 22-én Salzburgban belehalt korábban szerzett fertőzéseibe, sírja is az osztrák városban található. Almásy kalandos élete ihlette Michael Ondaatje 1992-ben megjelent Az angol beteg című regényét, amelyből 1996-ban minden idők legsikeresebb, kilenc Oscar-díjjal jutalmazott brit filmje készült. Dr. Kubassek János szerint a kalandos életű felfedezőt sok legenda övezi, de ezek nagy részéről már bebizonyosodott, hogy nem igaz. Ilyen tévhit, hogy hithű náci volt, amit egyértelműen cáfoltak, mint ahogy az sem igaz, hogy homoszexuális lett volna.

Dr. Besenyő János ezredes, a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhelyének osztályvezetője az előadáson elmondta: a szerző több kutatóúton is járt Almásy nyomában; megfordult azokon a helyeken, ahol a „gróf" is, és eredeti dokumentumokat, fényképeket használt fel a könyv megírásához, amelynek harmadik, bővített kiadása 2016-ban jelent meg.

Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária