Kémek a sötétben

A Zero Dark Thirty, avagy éjfél után fél órával című filmet Kathryn Bigelow Oscar-díjas rendezőnő az Atomcsapda (K-19: The Widowmaker) és a többszörös díjnyertes A bombák földjén (The Hurt Locker) után kezdte el forgatni, s eredetileg az al-Kaida vezetője utáni eredménytelen hajszát dolgozta volna fel.

A stáb már dolgozott, amikor 2011. május 2-án az amerikai hadsereg különleges alakulatai a pakisztáni Abbottabad városának egyik házában végeztek a terroristavezérrel, így a történetet kénytelen voltak átírni.
Az új forgatókönyv más szemszögből mutatja be a történetet: a CIA egyik valós személyről mintázott szereplője, az idén Oscarra esélyes Jessica Chastain által játszott Maya nevű elemző közel tízéves munkáját követhetjük figyelemmel, aki a legkisebb infómorzsákba kapaszkodva eredt a megközelíthetetlennek és elérhetetlennek vélt Oszama nyomába.

A nyomozás Európától a pakisztáni hegyekig tart, robbanásokkal kísérve, amelyek bár sokkolóak, mégis szervesen illeszkednek a Bigelow által megteremtett környezetbe. Nem lep meg hát senkit, amikor a házából kihajtó elemzőre fegyveresek lőnek rá, vagy amikor a különlegesek egyik tagja azért hisz Maya elméletében Oszama hollétét illetően, mert meggyőzte őt a nő hozzáállása. Sokkoló, és mégis a történet szerves része lesz minden, ami 2001 és 2011 között történt, a repülőgépek rádióadásainak kétségbeesett sikolyaitól a szüleiket lemészároló különlegesek mellett zokogó gyerekekig.
A közeget az epizódszerű történet és a villanásszerű fejezetek is erősítik, közel hozva a hírszerzés nyomozásainak sokszor kilátástalan pillanatait.

Szerencsére teljesen hiányoznak az amerikai filmekből megszokott csili-vili eszközök, hiányzik a Helyszínelőkből megszokott környezet, egyszerű embereket látunk csupán, akik a végsőkig is képesek elmenni elméletük igazolására.
Bigelow filmje nemcsak a műfajból, de az idei felhozatalból is kiemelkedik, a roppantul intelligens film létjogosultságát pedig nemcsak a nézettségi adatok (a Zero Dark Thirty bemutatása óta a bevételi listák első helyén található), hanem a kritikus hangok felerősödése is igazolja: a CIA ugyanis a vallatási kínzások mellett a végső akció egyes szerencsétlenkedéseinek bemutatása miatt is össztűz alá vette az alkotást. Ez persze cseppet sem árt, és a folyamatos támadások soha nem látott módon tették vonzóvá a filmet.

A Zero Dark Thirty a legjobb történelem- és történetmesélő filmek vonalát követi: két és fél órában úgy teremt távolságtartó közeget, hogy a néző akarva-akaratlan bevonódik az eseményekbe, így nincs, aki nem várná rettegve, amikor a katonák végre felszállhatnak a helikopterekre, hogy végrehajtsák a filmben egyébként egyszer sem látható célszemély kiiktatását.

A film február végétől látható a magyar mozikban.

Fotók: filmofilia.com