Két test, egy lélek

A Stefánia Szalon januári rendezvényén már megismerkedhettek a vendégek a Báró ikrekkel. Akkor Mónika mesélt életéről, ékszerkészítő munkájáról, most pedig az ikerpár másik tagja, Júlia került reflektorfénybe. Megtudhattuk, hogy a kettejük közti harmóniának köszönhetően nemcsak egyedül képesek elmélyedni egy-egy sétájuk alatt a természetben, hanem együtt is, míg mások társaságában már kevésbé tudnak figyelni környezetükre.

A lányok nemrég megjelent, „Arany közép utazás" című kötetéből Mónika olvasott fel részleteket a közönségnek, majd a vállalkozó szellemű vendégek is felolvashattak az általuk megkedvelt versekből. Az interaktív felolvasást Bartha Katalin hegedűművész játéka kísérte.

Megismerkedhettünk Júlia munkásságával, azzal, hogy milyen úton jutott el vizsgamunkájáig, mellyel ruhakészítő szakmáját megszerezte. Betekintést nyerhettünk abba, hogyan mélyíti el ismeretét egy-egy általa kiválasztott népi mintával kapcsolatban, amelyekre alapozva készíti el alkotásait. A népi viseletekből merít ihletet, amelyeket egyszerűségük miatt szeret. Testvéréhez hasonlóan ő is ősi motívumokat vesz alapul, így az ő munkáját is rengeteg kutatómunka előzi meg, mielőtt hozzálátna a ruhák megtervezéséhez, elkészítéséhez.
Sok technikával − például nemezelés, szövés, hímzés − és ezek több módszerével ismerkedett meg munkája során. Minden alkalommal először a hagyományos módszereket próbálja ki, s később saját ötleteivel ötvözi azokat.

Mindkettejüknek három „szerelme" van, melyből kettő közös: a költészet és a fényképezés, majd Mónikát rabul ejtette az ékszerkészítés, Júliát pedig a ruhakészítés. Amíg iskolába jártak, sok időt töltöttek táncházakban. Egy ismerősük révén ekkor kerültek közelebbi kapcsolatba a tangóval, és igen hamar beleszerettek ebbe a mély érzelmekkel átitatott táncba. Elárulták: tánc közben egy másik világba kerülnek, ahol csak ők és táncpartnerük létezik.

Fotók: a szerző felvételei