Tíz film és sorozat, amelyben benne volt a haderő „keze”
Szöveg: Draveczki-Ury Ádám | 2013. március 23. 13:38A Magyar Honvédséghez − és a Magyar Néphadsereghez − már csak speciális képességei révén is előszeretettel fordulnak és fordultak a filmesek. Összeállításunkban tíz olyan filmet, sorozatot gyűjtöttünk csokorba, amelyek a magyar haderő közreműködésével készültek.
Gát György 1988-ban forgatott, majd 1990-ben bemutatott tévésorozata – amellett, hogy alapvetően vígjátékként, szórakoztatásra készült – valószínűleg az utolsó olyan PR-fogás volt a Magyar Néphadsereg részéről, amely tényleg jelentős pozitív eredményt hozott és az egész országban beszédtémává tette a haderőt. A forgatási munkálatokból természetesen a sereg is alaposan kivette a részét, élőerőt és technikai eszközöket egyaránt biztosítottak a sorozathoz, még akár olyan szinten is, hogy a hazai katonai közelharc élő legendája, Furkó Kálmán több részben is önmagát alakította. A fiktív Vasbogdány fiktív laktanyájában szolgáló fiktív szakasszal megeső fiktív események egyébként annak idején még ennek ellenére is számos aktív vagy nyugállományú katonánál „kiverték a biztosítékot", mondván, hogy a sorozat teljesen irreális képet fest a sorkatonaságról és a hadseregről, ez azonban semmit sem számított: a tizenhárom rész népszerűsége azóta is töretlen. Érdekesség, hogy mire a sorozat adásba került, már megtörtént a rendszerváltás, így a korábbi érára utaló kifejezéseket az utószinkron során cserélték. Így lettek a végleges változatban az elvtársakból bajtársak.
Őrjárat az égen (1969)
Mindössze négy rész készült belőle, ám a mai napig kultusza van: a Magyar Néphadsereg vadászpilótáinak és vadászpilóta-növendékeinek életéről szóló sorozatot egyenesen a Honvédelmi Minisztérium rendelte meg a ‘60-as évek végén, nagy részét a szolnoki reptéren rögzítették, és számos akkor hadrendben álló géptípus is felbukkant benne a Li−2-esektől kezdve a MiG−21-esekig. A részekben az oktatási időszak bonyodalmaitól a szövevényes kémsztoriig minden felvonult, Huszti Péter és Balázsovits Lajos pedig többek között az Őrjárat az égen epizódjainak köszönhetően került az ország legnépszerűbb színészei közé.
Princ, a katona (1966−1967)
A Princ, a katona a Magyar Néphadsereg megrendelésére készült propagandasorozat volt – ezt azonban a korszakban megszokott tévés viszonyokhoz képest pergő cselekménnyel és persze a sármos főszereplővel olyan jól sikerült elrejteni, hogy sok naiv nézőnek nem is esett le, miért készült valójában. Az Ernyey Bélát Magyarország egyik férfiideáljává tevő sorozat egy fiatal, rafinált angyalföldi srác történeteit mesélte el tizenhárom részen keresztül, és a mai napig kultuszsorozatnak számít – annak ellenére, hogy a világ, amelynek népszerűsítésére született, rég az enyészeté, és ezt nem is nagyon sajnálja senki. Princ jellemfejlődése mindazonáltal kifogástalanra sikeredett, a bunyós, balhés vagányból a néphadsereg feddhetetlen katonája vált a sorozat végére.
Bors (1968)
A két világháború közötti időszakot feldolgozó sorozat címszereplője bármilyen helyzetben képes volt megúszni, játszani és túlélni, Sztankay István azonban vért izzadt ehhez: mivel a főszereplőnek mindenhez értenie kellett a lovaglástól a tankvezetésen át az ágyúlövészetig, a készítők természetesen nem is fordulhattak máshoz, mint a Magyar Néphadsereg illetékeseihez. A három és fél éven át forgatott, majd 1968-ban bemutatott sikersorozat színészei így aztán nemritkán kaszárnyában laktak, és tényleges katonai kiképzéseken is részt vettek. A tizenhat részből végül – mára homályba vesző okok miatt – csak tizenöt került adásba, ezek népszerűsége azonban töretlen.
Egy óra múlva itt vagyok (1971−1974)
Láng Vince karakterét eredetileg amolyan magyar Svejknek szánták az alkotók, de az már persze más kérdés, mi lett végül belőle. A szintén a néphadsereg hathatós közreműködésével forgatott Egy óra múlva itt vagyok tizennégy része ugyan távolról sem mentes a korabeli propagandától, a világégést a nyugalomra vágyó kisember szemszögéből szemlélő sorozat ennek ellenére is nosztalgiafilmnek számít azon generációknál, amelyek annak idején a televízióban élvezték végig Harsányi Gábor kalandjait.
Drágább, mint az életed (2012)
A legfrissebb darab: a Magyar Honvédség egy Mi−24-es helikopterrel járult hozzá a javarészt Budapesten forgatott, de Moszkvában játszódó mozihoz, amely az egyik leglátványosabb akciójelenetben kap kiemelt szerepet. A felvétel ideje alatt a harci helikoptert Simon Péter őrnagy, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis pilótája vezette, és a főváros felett, illetve a hajmáskéri lőtéren egyaránt rögzítettek róla jeleneteket. A gép a Lánchíd és a Rákóczi híd közti szakaszon, a Duna medervonalában érintette a főváros légterét.
100 Degrees Below Zero (2013)
Az Ice Age 2 munkacímen forgatott sci-fi tévéfilmen jelenleg az utolsó simításokat végzik az Egyesült Államokban. A felvételek egy részének az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis adott otthont tavaly ősszel, így többek között itt forogtak azok a kockák is, amelyeken – a digitális technikának köszönhetően – a Magyar Honvédség Mi−8-as helikopterét az Eiffel-torony tetejénél körözve láthatjuk majd viszont a filmen az új jégkorszak által elpusztított, poszt-apokaliptikus világban. Az amerikai kábelhálózatokon még idén debütáló film főszereplői John Rhys-Davies és Jeff Fahey, de magyar színészek is felbukkannak majd benne, mint például Kamarás Iván vagy Lengyel Tamás.
A kőszívű ember fiai (1964)
Várkonyi Zoltán hatalmas filmeposza máig az egyik legnézettebb magyar mozifilmnek számít, tömegjeleneteihez pedig a mester természetesen nem nélkülözhette a Magyar Néphadsereg segítségét, elsősorban a sorkatonák és a díszletépítés területén. E téren Jókai Mór regényének megfilmesítése amolyan előtanulmányt is jelentett a négy évvel későbbi folytatáshoz, és ugyan a mai kor ízlésének a film – akárcsak a regény – már kissé talán lassú tempójúnak számít, azzal nem lehet vitatkozni, hogy a valaha készült legmaradandóbb, legértékesebb hazai kalandfilmek közé tartozik.
Egri csillagok (1968)
Teljesen természetes, hogy egy történelmi filmet, ráadásul a magyar hadtörténet egyik leghíresebb, dicsőséges győzelmét megörökítő történelmi filmet nem lehetett megvalósítani a Magyar Néphadsereg tevékeny közreműködése nélkül, pláne a korábbi kedvező tapasztalatok fényében. Így aztán Várkonyi Zoltán stábját a lehető legváltozatosabb módokon segítette az akkori sorállomány egy része: díszletépítőként, statisztaként egyaránt számos kiskatona bukkant fel a vásznon. Mindez olyan jól sikerült, hogy a film számos jól dokumentált bakija közül az egyik legordasabb is hozzájuk kötődik: a törökökre guruló „tüzes kerék" hátterében tisztán látható az egyik jelenetben, amint egy sorkatona éppen berohan a Pilisborosjenőn felhúzott vármásolat kapuján.
Bevetés (2004)
A végén természetesen a saját kutyánk kölykét sem hagyhatjuk ki a jóból, igaz, a Bevetés című negyedórás alkotás nem hagyományos játékfilm, s nem „csak" közreműködő volt benne a honvédség, hanem konkrétan róla szólt, és a Katonai Filmstúdió készítette el az akkori stúdióvezető, Schütz Gergely vezénylete mellett. Az alapkoncepció az volt, hogy a végeredmény látványos formában mutassa be a Magyar Honvédség képességeit – ebben pedig nemcsak technikai eszközök, hanem a haderő máig ismert arcai is közreműködtek.
