200 éve született Perczel Miklós honvédezredes

Miklós tanulmányainak elvégzése után Baranya vármegye aljegyzője, később szolgabírója lett. Tevékeny szerepet játszott a reformkor politikai küzdelmeiben, részt vett a liberális párt harcaiban, izgatás miatt még perbe is fogták, de 1840-ben megszüntették ellene az eljárást. Az 1848-as országgyűlésen Tolna vármegye kölesdi kerületének képviselője volt, majd nemzetőr őrnagyként bátyjával együtt szervezte meg a Zrínyi csapatot.

1848 őszén belépett a honvédseregbe, részt vett a móri, majd 1849 januárjában a kassai csatában, ahol ütege teljesen megsemmisült. 1849 áprilisában bátyja alatt szolgált, később az ellenségtől elfoglalt Pétervárad, majd Arad várparancsnoka volt. Itt összeütközésbe került Damjanich Jánossal, aki engedetlenkedései miatt elzáratta.

A szabadságharc bukása után Törökországba, majd az Egyesült Államokba emigrált, ahol farmerként, később nyelvmesterként tartotta fenn magát, közben itthon távollétében (in effigie) halálra ítélték. 1857-ben bátyjával a La Manche-csatornában fekvő Jersey szigetére költözött, két év múlva visszatért az Egyesült Államokba. Az 1861-ben kezdődött amerikai polgárháborúban Iowa állam ezredeseként harcolt a déli rabszolgatartó államok ellen. Két ezred harcát is irányította, vitézségéért a fővezér Ulysses S. Grant tábornok személyesen tüntette ki, de 1864-ben skorbut betegsége miatt be kellett nyújtsa lemondását.

A kiegyezés után visszatért Magyarországra, és a kormány szolgálatába állt. 1887-ig Baranya és Pécs főispánja, 1887 és 1892 között országgyűlési képviselő volt, 1904. március 4-én halt meg Baján. Pécsett utca is őrzi emlékét a belvárosban, igaz, csak némi bonyodalom után: az utca hosszú évekig testvére, Mór nevét viselte, és így is vonult be a köztudatba, mígnem helytörténészek felhívták a figyelmet a tévedésre, és kicserélték az utcatáblát.