A befejezetlen béke

Jól ismert, hogy 1947. február 10-én írták alá Párizsban azt a békeszerződést, ami máig meghatározza Magyarország külpolitikai mozgásterét, nemzetközi státusát, helyét és szerepét Európában. A második világháború befejező szakaszában Sztálin és Churchill 1944. októberi százalékos megegyezése, a Moszkvában aláírt 1945. január 20-i magyar fegyverszünet, a Vörös Hadsereg hadműveletei és Magyarország megszállása hazánkat a szovjet biztonsági övezetbe utalta. A győztes nagyhatalmak, a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia a Külügyminiszterek Tanácsa és a párizsi konferencia béketárgyalásain hozták létre a jelenlegi európai rendet. A Szovjetunió a béketárgyalásokon minden kérdésben a szomszédos országok követeléseit támogatta Magyarországgal szemben.

A békeszerződés körülményei közül a kevésbé ismertek közé tartozik viszont, hogy ha kicsi is, de volt valamennyi esélye Magyarországnak Sztálin vasakaratával szemben, aki az általa Mihály román királyra kényszerített Groza-kormány védelmében Észak-Erdélyt Romániának ítélte. Az amerikai külügyminiszter 1945. szeptember 20-án angol támogatással Magyarország javára, Románia rovására határváltoztatást indítványozott, mi több, a francia külügyminiszter – Trianon „késői bűnbánataként" − egyenesen néprajzi (etnikai) vonalat és kisebbségvédelmet javasolt. Mindazonáltal még a magyar „autonómia" is csak évek múlva, Sztálin kezdeményezésére, szovjet módra jöhetett létre a Székelyföldön. Az angol, majd az amerikai számítások a Vörös Hadsereg visszavonásának elérésére alapultak. Ez azonban nem történt meg.

Dr. Fülöp Mihály előadásában kitért arra is, hogy a Vörös Hadsereg több évtizedes magyarországi állomásoztatása nem a párizsi békeszerződés alapján, a nemzetközi jog normái szerint történt. Magyarországot 1944 szeptemberétől a párizsi béke 1947-es aláírásáig a Szovjetunió hivatalosan katonai megszállás alatt tartotta. A Vörös Hadsereg katonái ezután az Ausztriát megszállva tartó szovjet csapatok elérhetőségének biztosítására hivatkozva maradtak magyar területen. Mivel a Varsói Szerződés a csapatok állomásoztatásának kérdését nem szabályozta, az Ausztriából való kivonulást követően Magyarországról is ki kellett volna vonulniuk a szovjet katonai erőknek.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos témákat közérthető formában feldolgozó előadásaival keddenként, 18 órától a Ludovika Campus főépületének II. előadójában várja az az érdeklődőket.