A háború drog

Szöveg: Nyulas Szabolcs | 2016. november 5. 16:08

„A háború drog” – ezzel a mondattal kezdődik az elmúlt évek egyik legsikeresebb háborús filmje, A bombák földjén. S, hogy ez mennyire igaz, kiderül szokásos heti tízes listánkból, amelyben azt mutatjuk be, hogy az elmúlt évszázadokban hogyan kapcsolódott össze a háború és a drog; hiszen az ókortól napjainkig minden harcmezőn, kisebb és nagyobb konfliktusban jelen voltak a kábítószerek.

Hasis

A hasist valószínűleg ugyanolyan régóta használja az emberiség, mint a marihuánát. Az előbbi a gyantája, míg az utóbbi a szárított virága a kendernek. A fő hatóanyaguk is azonos, a THC, vagyis a Tetrahidrokannabinol. Manapság elsősorban Egyiptomban, Marokkóban és Afganisztánban termelik, de bárhol előállítható, ahol a kender is megterem. Igazán híressé egy muzulmán bérgyilkos-szekta tette, amely a keresztes háborúk idején rettegésben tartotta az egész Közel-Keletet. Az asszaszinoktól (állítólag a nevük az arab hasisin, vagyis hasisfogyasztó kifejezésből ered) annyira rettegtek, hogy sok mai nyelvben a „társaság" neve egyet jelent a bérgyilkossal. A drogot a hitetlenek elleni merényletekben használták, méghozzá a harci szellem fokozására: először elkábították vele a bevetésre indulókat, majd azt mondták nekik, hogy a mennyországban jártak és csak úgy kerülhetnek vissza, ha teljesítik küldetésüket.

Ópium

A mákgubó tejszerű levéből előállított ópiumot már évezredek óta használják. Kezdetben – fájdalomcsillapító hatása miatt – az orvoslásban volt közkedvelt, majd az újkor hajnalán elterjedt, mint kábítószer is. Igazi főszerepet azonban a XIX. századi ópiumháborúkban kapott. A harcok azután robbantak ki, hogy a kínai császár betiltotta a nagyon addiktív szert az országban. Ekkorra a lakosság jelentős része már ópiumfüggő volt . A döntés azonban súlyosan érintette a kábítószer exportjából busás haszonra szert tevő brit érdekeket. Az 1839 és 1842 között eltelt három év alatt az angol hadigépezet teljesen szétzúzta a rosszul felszerelt és a létszámfölényét kihasználni képtelen kínai hadsereget. A második ópiumháború (1856-1860) is kínai vereséggel zárult és az országot teljesen kiszolgáltatta az angol, illetve az európai érdekeknek.

Captagon

A Captagont Németországban fejlesztették ki az 1960-as években és kezdetben pszichológiai betegségek kezelésére használták. Mint oly sok társával együtt, erről is bebizonyosodott, hogy súlyos függőséget és leépülést okoz. Az amfetaminszármazékot betiltották, de újra felbukkant, mégpedig Szíriában. A 2011-ben kezdődött szír polgárháborúba napjainkra számtalan csoport, állam, valamint terrorszervezet kapcsolódott be, és a hírek szerint nagy mennyiségben fogy a Captagon. Az ENSZ illetékesei egy jelentésükben azt írták, hogy a világon lefoglalt amfetaminszármazékok több mint fele a Közel-Keleten kerül a hatóságok kezére. A beszámolók szerint a szer felpörgeti a használóját, de vannak olyanok, akik a félelem teljes megszűnését emlegetik. Az mindenesetre egybecseng a véleményekben, hogy aludni nem igazán lehet tőle.

D-IX

A második világháború végén a német vezetésnek egy csodafegyverre volt szüksége, hogy megfordítsa a harcok kimenetelét. Rájöttek arra, hogy a szuper katonák létrehozásának gyors és egyszerű eszköze a drog. A receptet 1944-ben keverték ki, és a kokaint, metamfetamint, valamint oxikodont tartalmazó tablettákat a koncentrációs táborok foglyain tesztelték le. Az eredmények ígéretesnek mutatkoztak: a foglyok – teljes menetfelszerelésben – majdnem 100 kilométert tudtak gyalogolni megállás nélkül. A kábítószert végül nem sikerült bevetni, mert a szövetségesek csapatai megadásra kényszerítették Németországot.

Morfium

A már jól ismert ópiumból állítják elő a morfiumot, amit elsősorban a nagyon erős fájdalomcsillapító hatása miatt használtak a harcmezőn. Először egy német gyógyszerész izolálta 1804-ben, és – a hatásmechanizmusa miatt – Morpheuszról, az álom görög istenéről kapta a nevét. Mondani sem kell, hogy nagyon addiktív és ez a tulajdonsága több háborúban is komoly gondokat okozott. A sebesültek ellátásában például az amerikai polgárháborúban és a francia-porosz háborúban is a morfium játszott elsődleges szerepet. Nem számoltak ugyanakkor a rászokással, így sokan a háború lezárulta után is a szer rabjai maradtak. Olyan sokáig nem volt alternatívája a morfiumnak, hogy a második világháborúban is alkalmazták, igaz csökkentett adagokban. Sok orvos is rászokott a szerre, egyikük, Csáth Géza, aki inkább irodalmi műveiről ismert, frontszolgálatot teljesített az első világháborúban, ahol – saját feljegyzései szerint – teljesen elvesztette az uralmat szenvedélye felett.

Alkohol

Az 1066-ban lezajlott hastingsi csatában a normann hódítók tönkreverték az angol csapatokat. Az ütközet azóta sem hagyja nyugodni a történészeket, akik újabb és újabb lehetséges verziókkal magyarázzák a végkimenetelét. Egy nemrégiben megjelent elmélet újabb érdekes adalékkal gazdagította a már eddig is bőséges forrásokat: korabeli normann feljegyzések szerint az angolok tajtrészegen álltak ki a csatatérre. Lehetetlen ellenőrizni, hogy ez mennyiben járult hozzá a katasztrofális vereséghez, de az biztos, hogy az alkohol és az erőszak, mióta világ a világ, összekapcsolódnak. Az alkohol ugyanis kiváló társ a harcmezőn: alkalmazható fertőtlenítésre, fájdalomcsillapításra, a harci sokk csökkentésére, és csak úgy, megszokásból. Egy másik képessége, mégpedig a szubjektív hőérzet garantálása miatt a szovjet hadseregben is elterjedt „harci drog" volt vodka néven a második világháborúban.

Heroin

A heroin az egyik legsúlyosabb következményekkel járó, általában intravénásan fogyasztott drog. A magas addikciós ráta miatt sokan egy életre rabjaivá válnak, ugyanakkor nem csak rászokni, de túladagolni is nagyon könnyű. A drog alapanyaga a már jól ismert mák, amit napjainkban Afganisztánban termelnek a legnagyobb területen. Egy korábbi ENSZ-jelentés szerint a világ heroin-alapanyagának több mint 90 százalékát a közép-ázsiai országban állítják elő. Az ültetvények birtoklásáért komoly harcok folynak, ráadásul Afganisztánban és a szomszédos Pakisztánban is jelentős a kábítószert használók aránya. Érdekességképpen érdemes megjegyezni, hogy a heroin – más drogokkal együtt – felbukkant a vietnami háborúban is. Sok amerikai katona heroinfüggőként tért haza a háborúból.

Marihuána

A marihuánával feljebb már foglalkoztunk, ugyanakkor érdemes külön is megemlíteni például az Afrikában zajló harcok és konkrétabban az angol-zulu háború kapcsán. Az utóbbit 1879-ben vívták és végül a britek győzelmével zárult, de kezdetben szép sikereket értek el a lándzsával és bunkókkal felszerelt zulu harcosok is. Az isandlwanai csatában húszezer zulu legyőzte a brit birodalom hadseregét, ami óriási megdöbbenést keltett. A győzelemben a történészek szerint komoly szerepe volt a törzsi javasembereknek, akik nemcsak lelkileg, de testileg is felkészítették a harcosokat: a leírások szerint porrá őrölt marihuánát és valamilyen gombát adtak a harcba indulóknak, amitől azok úgy hitték, nem fog rajtuk a golyó. A marihuána ennél még szomorúbb háborús történetekben is felbukkan, ugyanis a korunkba zajló különböző afrikai konfliktusokban a tudósítások állandó szereplője. Általában úgy emlegetik, amint amit a gyerekkatonáknak adnak, hogy befolyásolhatóbbak és kegyetlenebbek legyenek.

Brown-Brown

Valószínűleg, igaza van annak, aki nem hiszi, hogy egy kis fűtől vérszomjas vadállatokká változnának az emberek. A több mint tíz éven át tartó Sierra Leone-i polgárháborúban harcoló gyerekkatonáknak is valami sokkal keményebbet adtak: a brown-brown (barna-barna) egy rész kokainból (vagy amfetaminból) és egy rész puskaporból áll. A lőszerre nitroglicerintartalma miatt volt szükség, ami a szívműködésre van hatással. A vegyület – a szemtanúk és az áldozatok szerint – intenzív és gyors hatása alatt a katonák állóképessége jelentősen nőtt, miközben eltompultak és érzelemmentessé váltak. Azóta több afrikai konfliktusban is felbukkant a szer, amit először hivatalosan 2005-ben írtak le.

Pervitin

A második világháborúban nagy mennyiségben gyártott és alkalmazott metamfetamint (speed) Németországban Pervitinnek (Hitler-speednek) hívták. A katonáknak és főként a pilótáknak adták teljesítményük fokozására. Egy biztos: sem enni, sem aludni nem nagyon lehetett a használata mellett, viszont csökkentette a fáradtságérzetet és növelte a koncentrációt. A katonák tabletta formájában kapták azzal az utasítással, hogy alkalmanként egy-két szemet vegyenek be belőle. Még maga Hitler is fogyasztotta injekció formájában. Meg kell említeni, hogy nem csak a németek, de a szövetségesek is jelentős számú – bizonyos becslések szerint a háború alatt 71 millió szemnyi – speedet fogyasztottak; ennek neve Benzedrine volt.