A világtörténelem legendás hadseregei (4. rész)
Szöveg: Szűcs László | 2013. június 1. 15:37Az elmúlt évszázadokban nemcsak a hadvezérek, hanem a haderők is legendává váltak. Sorozatunk negyedik, befejező részében a 20. századi és a jelenlegi hadseregek közül választottunk ki tízet – szokásainkhoz híven, szubjektív indokok szerint.
A világ legkisebb hadereje a vatikáni hadseregként is emlegetett Svájci Gárda, amely a római pápa védelmét ellátó kis katonai alakulat, összesen 110 főből áll. Története egészen a 15. századig nyúlik vissza: IV. Sixtus pápa hozta létre, mégpedig a Svájci Konföderáció segítségével. A Svájci Gárda katonáit az egész világon ismerik egyedi kinézetű egyenruhájuknak köszönhetően. A gárdisták munkájának nagyobbik része abból áll, hogy őrséget adnak Vatikánváros kapuinál, a városállam rendőrségével együtt ellenőrzik a forgalmat és felvilágosítással szolgálnak az érdeklődő turistáknak. A leglátványosabb feladatuk azonban kétségtelenül a díszőrség, a díszegység a Szent Péter téri hagyományos karácsonyi és húsvéti áldások alatt is felsorakozik. A látszat ellenére a gárda katonái kiképzett harcosok, az elmúlt csaknem félezer év alatt sokszor ontották vérüket a mindenkori római pápáért.
![1595955052](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f20576c5b5ce349125928.jpg)
Francia idegenlégió
Légion étrangère – így hívják franciául a hadsereg elit katonai alakulatát, az idegenlégiót, amit 1831-ben alapítottak meg a Franciaországban tartózkodó külföldi önkéntesek számára, mivel az 1830. júliusi forradalom után külföldieket már tilos volt a francia hadseregbe sorozni. Az idegenlégió a 19. században részt vett a Franciaországot érintő összes háborúban, emellett pedig jelentős szerepet játszott a francia gyarmatbirodalom terjeszkedésének és védelmének segítésében is. A 20. század fegyveres konfliktusaiból sem hiányoztak a légió katonái: harcoltak a két világháborúban, Algériában és Indokinában is. Az alakulat sikerét – a katonai szakértelmen kívül – az „esprit de corps"-nak, azaz a csapatszellemnek köszönheti, ennek segítségével egy csapattá tudják kovácsolni a különböző országokból érkező, sokféle kultúrával rendelkező férfiakat. Bekerülni ma sem egyszerű a „francia elitbe", egy 2006-os felmérés szerint a jelentkezőknek mindössze 13 százaléka felelt meg az alkalmassági vizsgálatok során.
![1595955052](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f20576c9843b887006483.jpg)
A Japán Császári Hadsereg
A Japán Császári Hadsereg a Japán Birodalom hivatalos fegyveres ereje volt 1867 és 1945 között. Azzal a céllal hozták létre, hogy felváltsa a korábbi szamurájokat, és modern, európai sorozott hadserege legyen az országnak. Kezdetben amerikai támogatással, később francia, végül német tanácsadók segítségével fejlesztették, ennek következtében Ázsia legmodernebb hadseregévé vált. Legendássá a katonákkal szemben támasztott kemény követelmények és a vasfegyelem tették. A császári hadsereg katonái harcoltak az első kínai–japán háborúban (1894–1895), ott voltak Tajvan 1895-ös megszállásakor, az orosz-japán háborúban, illetve az első világháború ideje alatt is. A második világháborúban a hadsereg hírhedt volt fanatizmusáról, valamint a hadifoglyokkal és a civilekkel szembeni brutalitásáról. Miután Japán 1945 augusztusában elfogadta a feltétel nélküli kapitulációt, a császári hadsereget feloszlatták, helyébe a Japán Önvédelmi Erők lépett.
![1595955052](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f20576ce2c66625607707.jpg)
Az izlandi haderő
Bár Izland a NATO alapító országa, 1869 óta mégsem rendelkezik haderővel – összeállításunk szempontjából éppen ezért érdekes. Az ország védelmét jelenleg az észak-atlanti szövetség keretén belül – egy kétoldalú megállapodás alapján – az Amerikai Egyesült Államok látja el. Bár hadserege nincsen vannak azért különféle fegyveres erői, köztük békefenntartók, légvédelem, parti őrség, rendőrség és egy különleges rendőri alakulat is.
![1595955052](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f20576d2b199203216337.jpg)
Vörös hadsereg
1918 és 1946 között az egykori Szovjetunió fegyveres erőinek hivatalos elnevezése Munkás-paraszt Vörös Hadsereg volt, amelynek felállítását 1917. november 7-én határozta el a Szovjetek 2. Összoroszországi Kongresszusa. Az alapító nyilatkozatot 1918. január 28-án hagyták jóvá. A Vörös hadsereg a polgárháború és az intervenció időszakában – 1918-1922 között – még forradalmi milícia volt, ám folyamatosan fejlődött és az 1930-as évekre már a világ egyik legerősebb hadserege lett. A Vörös hadsereg első alakulatait munkásokból és a szétszéledt cári orosz hadsereg katonáiból verbuválták, a ’30-as években azonban már kizárólag hivatásos tisztek és sorállományú katonák alkották a személyi állományt. S mivel mindenféle védekezési stratégiát politikailag károsnak és szükségtelennek tartottak, a csapatokat csak a támadásra képezték ki. Sztálin 1937-ben véres tisztogatásba kezdett, a hadsereg parancsnoki állományának több mint háromnegyedét likvidálta. Egyebek mellett ennek volt köszönhető, hogy a második világháborúban a német támadást csak hosszú idő után tudta feltartóztatni és visszaverni az addigra újjászerveződő Vörös hadsereg. A második világháborúban egyébként több mint tízmillió szovjet katona vesztette életét.
![1595955053](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f20576d6d3b0969947343.jpg)
A 2. magyar hadsereg
A 2. magyar hadsereg a Magyar Királyi Honvédség 1942-ben felállított és a keleti hadszíntérre harcolni küldött egysége volt. A három hadtestből – azaz kilenc könnyű hadosztályból – egy páncélos hadtestből és egy repülődandárból álló hadsereget 1942. április 17. és június 27. között szállították ki a keleti frontra, ehhez – levéltári adatok szerint – 822 száztíz tengelyes katonavonatra volt szükség. A kétszázezer fős létszámú 2. magyar hadsereg már a nagy nyári német offenzívában is jelentős veszteséget szenvedett, ám 1943. januárjában, a doni áttörés során összeomlott és szinte teljesen megsemmisült. Pontos veszteségadatok a mai napig nem állnak rendelkezésre.
![1595955053](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f20576da0c64604793136.jpg)
A Magyar Néphadsereg
A Magyar Néphadsereg – rövidítve MN – a Magyar Népköztársaság haderejének elnevezése volt 1951–1990 között. A sorozott tömeghadsereg feladata Magyarország szuverenitásának és területi épségének biztosítása, a polgári védelem erősítése, továbbá 1955-től a Varsói Szerződés kereteiben vállalt kötelezettségek ellátása, a katonai szövetség kollektív védelmének erősítése volt. 1945-től 1951-ig a Magyar Honvédség nevet viselte, a Magyar Néphadsereg megnevezést 1951. június 1-jén vette fel. Elődjének az 1945-ben megszűnt Magyar Királyi Honvédség tekinthető, eszközállományának egy részét is ettől a szervezettől vette át, más részét a pedig a Szovjetuniótól kapta, illetve vette. Létszáma 1952 évvégén volt a legnagyobb, ekkor több mint 250 ezren viselték a magyar katonák egyenruháját. 1990. március 15-től ismét a Magyar Honvédség nevet viseli.
![1595955053](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f20576dd20e2666853217.jpg)
A vietkong
A vietnami háborúról szóló filmekben valószínűleg a vietkong szó hangzik el a leggyakrabban. A kifejezésen a dél-vietnami és az amerikai csapatok ellen harcoló északi katonákat értik. A vietkong valójában egy gerillamozgalom volt, a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Frontot hívták így, amely a Szovjetunió és Kína katonai, valamint pénzügyi és diplomáciai segítségével tudott éveken át sikeres harcot vívni. A vietkong kifejezést először 1956-ban – tehát még a vietnámi-francia háború idején – használta egy saigoni újság, a Việt Nam Cộng Sản szókapcsolat magyar jelentése „vietnami kommunista". A vietkong 1954-1976 között volt aktív, ez idő alatt – azaz a franciák és az amerikaiak ellen vívott háború során – megközelítőleg egymillió katonájuk vesztette életét, a sebesültek száma pedig meghaladta a hatszázezret. A háború ennek ellenére az északiak egyértelmű győzelmével ért véget.
![1595955053](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f20576e0fe86206045925.jpg)
Az iráni Forradalmi gárda
A Forradalmi gárda Irán legnagyobb létszámú katonai elitszervezete, amelynek létszáma 125 ezer körüli. Az iszlám ország reguláris hadseregétől teljesen függetlenül működik, fő feladatköre a nemzetbiztonság és az ország belső rendjének biztosítása, valamint a rendszer fenntartása. A Forradalmi gárda saját szárazföldi alakulatokkal, valamint légierővel és haditengerészettel rendelkezik, illetve saját hírszerzése is van, amely az ország határain kívül is ellát feladatokat. Érdekesség, hogy a gárda irányítása alatt állnak a stratégiai rakétacsapatok is, amelyek felett a reguláris hadseregnek semmiféle hatásköre nincsen. Az iráni Forradalmi gárdát az országban lezajlott iszlám forradalom ideje alatt, 1979. május 5-én hozták létre, legendás hírnevét az 1980-ban kitört irak-iráni háború szerezte: óriási véráldozatokkal járó úgynevezett emberhullámokban végrehajtott támadásaiban gyakran gyerekek is részt vettek.
![1595955054](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f20576e47b83566465768.jpg)
Az észak-koreai hadsereg
Az elmúlt hónapokban számtalanszor szerepelt a hírekben Észak-Korea hadereje – a Koreai Néphadsereg –, amely a világ negyedik legnagyobb hadserege, több mint 1,2 milliós létszámával. A haderő majdnem kétharmada a 238 kilométer hosszú fegyvermentes övezetben van elhelyezve. A kötelező sorkatonai szolgálatot – amelynek ideje a haderőnemektől függően 5-10 év között változik – 17 és 30 éves koruk között kell teljesíteniük az észak-korai férfiaknak. Ám a leszerelt sorállomány nem szabadul meg a hadsereg árnyékától: egészen hatvan éves korukig úgynevezett kiegészítő katonai szolgálatot kell folytatniuk. Az észak-koreai hadsereg szárazföldi haderőből, különleges rendeltetésű erőkből, légierőből és haditengerészetből áll.
![1595955054](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f20576e7a09a303306161.jpg)
(Vége!)
Fotó: internet