Áttörés a muhi csatatér kutatásában

https://hhk.uni-nke.hu/hirek/2019/04/16/attores-a-muhi-csatater-kutatasaban

A tatárjárás Magyarországon és a mongol hódítás eurázsiai kontextusa címmel rendeztek április közepén kétnapos konferenciát az ELTE-n. A rendezvényen előadást tartott P. Szabó Sándor, az NKE NETK Kínai Közigazgatás-, Gazdaság- és Társadalomkutató Központjának igazgatója, aki 2018 júniusában kínai nyelvű mongol történeti források kutatása alapján új teóriát publikált azzal kapcsolatban, hogy a muhi csata idején pontosan hol helyezkedett el a IV. Béla vezette magyar hadsereg tábora, ahol a magyarok és a mongolok közötti döntő összecsapásra sor került. Az elmélet alapján a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Csata- és Hadszíntérkutató Munkacsoportjának kutatói, Padányi József és Négyesi Lajos vizsgálatokat végeztek a helyszínen, melyek alátámasztották a teória helyességét.

Laszlovszky József régész, történész, a Közép-európai Egyetem professzora a konferencián tartott előadása során elmondta, hogy az általa és régész kollégái által vezetett fémkereső műszeres kutatócsapat néhány héttel ezelőtt, ez év márciusában a muhi csatához köthető régészeti leletek utáni kutatás folyamán az egyik vizsgált helyszínen a mongolok ellen vívott harc nyomait tudta kimutatni. A helyszínen egyebek mellett mongol és európai nyílhegyeket, valamint egy nemesi pecsétgyűrűt találtak.

A régészeti leletek jelentős mértékben megerősítik P. Szabó Sándor elméletét, mivel azok a teóriában megjelölt helyszínen kerültek elő, azon a helyen, ahol az elmélet szerint a muhi csata idején a magyar tábor elhelyezkedett és a muhi csata döntő összecsapására sor került.

A számos tudományterületet és kutatási módszertant felvonultató multidiszciplináris konferencia szervezői B. Szabó János (Budapesti Történeti Múzeum/MTA), Laszlovszky József (Közép-európai Egyetem), Nagy Balázs (ELTE) és Uhrin Dorottya (ELTE) voltak.