Az utolsó emberig

Miután 1945-ben a Vörös Hadsereg felszabadította Magyarországot a német uralom alól (akik egyébként 1944. március 19-e óta állomásoztak az országban), egyben meg is szállták azt, és eszük ágában sem volt távozni. Az 1947 februárjában aláírt párizsi békeszerződés nem csak a trianoni határok visszaállítása miatt bizonyult katasztrofális hatásúnak. A békeszerződés azt is szentesítette, hogy Magyarország területén maradhatnak a szovjet csapatok. Formailag ez azért történt, mert Ausztria szövetségesi ellenőrzés alatt állt, a szovjetek pedig „utánpótlási területként" és tranzitországként használták Magyarországot. Valójában a szovjet érdekszféra kiszélesítése és egy újabb csatlósállam létrehozása volt a cél. Mindezt fényesen bizonyította, hogy amikor nyolc esztendővel később Ausztria szuverén és semleges állam lett, a szovjeteknek új magyarázatokat kellett találnia a megszállásra. Az 1956-os események után természetesen eszük ágában sem volt tárgyalni bármiféle csapatkivonásról, sőt, 1957-ben szerződésben legalizálták a szovjet csapatok magyarországi „ideiglenes" állomásozását.

Hosszú évtizedek teltek el ezzel az ideiglenességgel, mígnem feltűnt a színen Gorbacsov, aki reformtörekvéseivel elindította a Szovjetunió felbomlásának folyamatát, egyben a rendszerváltoztatás igényét és megvalósítását a szocialista blokk országaiban. Fontos állomása volt a gyors folyamatnak az 1989 decemberében tartott szovjet-amerikai csúcstalálkozó, ahol Bush és Gorbacsov már arról tanácskozott, hogyan lehet Európát békés és demokratikus eszközökkel átalakítani. Ekkora már Magyarország államformája újra köztársaság volt, a Vasfüggöny pedig darabokban hevert. A hivatalos bejelentés végül 1990. március 10-én történt meg, amikor Moszkvában a magyar és a szovjet fél ünnepélyesen aláírta a teljes szovjet csapatkivonásról szóló egyezményt. Ennek értelmében a kivonás már március 12-én megkezdődött, a művelet befejezésének időpontjaként pedig 1991. június 30-át rögzítették.

A szovjetek tartották magukat a megállapodáshoz. Március 12-én távozott az első szovjet egység, az azt követő időszakban pedig mintegy 35 000 vasúti kocsi indult útnak, hogy elszállítsa a több tízezer harci eszközt és a százezer katonát. Az utolsó szerelvény 1991. június 16-án hagyta el az országot, ám az utolsó katona csak három nappal később (de így is a tervezettnél hamarabb), június 19-én lépte (azaz autózta) át a határt Záhony-Csapnál. Viktor Silov altábornagy minden jót kívánt a magyar népnek, s reményét fejezte ki, hogy a két nemzet közötti barátság marad. Ezután autójába szállt és áthajtott a határ túloldalára. Délután 3 óra múlt egy perccel. Magyarországon 1944. március 19-e óta először nem állomásozott idegen ország fegyveres ereje.