Kilencven éve született Neil Armstrong
Szöveg: Balatoni Kitti | 2020. augusztus 5. 11:21Kilencven éve, 1930. augusztus 5-én született Neil Armstrong, amerikai űrhajós, az első ember, aki a Holdra lépett.
Neil Alden Armstrong az ohiói Wapakoneta mellett született. Repülés iránti vonzalma hamar kialakult, édesapja ugyanis számos alkalommal vitte el repülőbemutatókra. Kétévesen járt először repülőversenyen, hatévesen pedig, egy ilyen bemutató alkalmával ült először repülőgépen, egészen pontosan egy Ford Trimotor fedélzetén. A katonai repülés iránt akkor kezdett érdeklődni, mikor Japán Pearl Harborban megtámadta az Amerikai Egyesült Államokat.
1944-ben családjával Wapakonetában telepedett le, beiratkozott a Blume Középiskolába, szabadidejében pedig kijárt a helyi repülőtérre, ahol kisegítő munkákat vállalt, hangárt takarított, illetve ő mosta le a gépeket. Emiatt felajánlották neki, hogy olykor felviszik repülni. Az élmény magával ragadta, így tizenhat évesen már diák repülőjogosítványt szerzett.
Életét és szakmai irányultságát a későbbiekben is a repülés határozta meg. 1947-ben, 17 évesen jelentkezett a Purdue Egyetemre, repülőmérnöki stúdiumra. Az iskolát a Holloway-terv keretében végezte, mely egy speciális ösztöndíjrendszer volt. Lényege, hogy a diák tandíját katonai szolgálatra válthatta. Így a program első két évében a hallgató egyetemre járt, amit kétéves repülőkiképzés, majd egy éves katonai szolgálat követett az amerikai haditengerészet kötelékében, ezt követően újabb két év alatt szerzett diplomát.Szerződése alapján a katonai behívó 1949-ben szakította meg Neil tanulmányait. Az amerikai haditengerészet Pensacola támaszpontjára vonult be, ahol megkezdte a kiképzést. Az év szeptember 9-én repült először egyedül. Később a haditengerészet san diegó-i támaszpontjához, egy tisztán sugárhajtású gépekkel üzemelő vadászszázadhoz osztották be. Részt vett a koreai háborúban. Összesen öt harci forduló és hét hónap alatt 78 bevetést teljesített és 121 órát töltött a levegőben.Számos kitüntetés birtokosaként 1952. augusztus 23-án szerelték le az aktív szolgálatból, azonban megmaradt tartalékállományban és előléptették alhadnaggyá. Ebben az évben folytatta tanulmányait, 1955-ben Bsc fokozatot szerezett repülőmérnöki szakon, majd 1970-ben elvégezte az Msc képzést a Dél-kaliforniai Egyetemen. Tartalékosként tovább teljesített repüléseket jártassága fenntartásáért. 1960. október 21-én szerelt le.
Szakmájában azt a területet kereste, amely valamilyen formában magában foglalja a mérnöki munka legfontosabb, legidőszerűbb kérdéseit. Ezt az 1950-es, 1960-as években a légkörön kívüli repülés jelentette. 1962-ben a NASA felhívására jelentkezett űrhajósjelöltnek. Ekkor indult a Gemini-program, és a Mercury-program veteránjai mellé új emberekre volt szükség. A NASA második űrhajós-válogatásán kilencedmagával lett az úgyneveztt Új Kilencek tagja.Életének egyik legnagyobb hatású eseménye a Holdra szállás volt. A NASA vezetése felfedezte Armstrongban az összes olyan kvalitást, amelyre szüksége volt az első Holdra lépő embernek. Az Apollo-11 1969. július 16-án szállt fel, hogy meghódítsa a Holdat. Armstrong a parancsnoki és műszaki egység bal oldali, parancsnoki üléséből irányította az űrhajót. A világ minden egyes pillanatukat figyelemmel követte. Az űrhajó három nap elteltével ért a Holdra. Az addig hordott kezeslábast űrruhára váltották, melyet onnantól kezdve egészen a felszínről való visszatérésig tilos volt levenniük.
A leszállás nem ment egyszerűen. Az űrhajó apró pontatlanság miatt más pályán repült, ez azonban kilométeres eltérést jelentett a számított leszállási ponthoz képest. Éppen ezért a leszállás végső fázisában a holdkomp nem a várt sima terephez, hanem hatalmas sziklák felé tartott. A vészhelyzetet látva Armstrong úgy döntött, hogy átveszi az irányítást a robotpilótáról és elmanőverezi űrhajójukat a veszélyes terepről. Ez végül sikeresnek bizonyult.
1969. július 20-án szálltak le a Holdon. Elsőként Neil Armstrong mászott ki az űrhajóból és tette meg az első, történelmi lépést. Ekkor hangzott el ismert mondata: „Kis lépés ez egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek."
Mintegy negyedóra elteltével követte őt Buzz Aldrin a holdfelszínre. Armstrong feladata a mintavétel és a fényképezés volt, míg Aldrinnak az EASEP műszereit kellett felállítani és működésbe hozni. 2 óra 36 perc 40 másodperc után ért véget a világ első holdsétája. Az Apollo–11 1969. július 24-én érkezett vissza a Földre, a Csendes-óceánba.
Neil Armstrong élete során több területen kipróbálta magát. Haditengerészeti pilóta és űrhajós karrierje mellett volt NASA-vezető, farmer, egyetemi tanár és az üzleti élet befolyásos szereplője. 2012. augusztus 25-én, 82 évesen hunyt el, szívrendellenességben.
