Lengyel tragédia Oroszországban
Szöveg: Snoj Péter | 2020. április 10. 18:16Napra pontosan tíz évvel ezelőtt, 2010. április 10-én érte végzetes katasztrófa azt a katonai repülőgépet, amely fedélzetén Lech Aleksander Kaczyński lengyel elnök is utazott. A Tu-154M tragédiáját senki sem élte túl.
Magyar idő szerint percekkel délelőtt kilenc óra előtt az orosz szmolenszki repülőtér közelében a földbe csapódott a lengyel légierő egyik Tu-154M típusú szállítója. A 101-es oldalszámú gépen utazott a lengyel politikai és katonai vezetés számos kiemelt tagja, köztük az ország köztársasági elnöke is. A delegáció a második világháború idején elkövetett katyni mészárlás 70. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésre érkezett volna Oroszországba.
A gép már a leszállás előtti utolsó pillanatoknál tartott – a kifutópályától mindössze négyszáz méterre csapódott a földbe -, amikor bekövetkezett a katasztrófa. A Tupoljev 96 utasa (és kezelőszemélyzete) közül senki sem élte túl a tragédiát. Noha számtalan teória, ok-okozatbeli magyarázat született az évek során, a baleset kapcsán annyi bizonyos, hogy a lengyel repülőgép túl hamar kezdte meg az ereszkedést, így előbb érintette a repteret körbevevő erdő fáinak koronáját, majd nem sokkal utána lezuhant.
Az egymással párhuzamosan folyó lengyel és orosz vizsgálatok ellentmondásos eredményeket szültek. Azt azonban mindkét fél nyomozói elismerték, hogy feltételezhetően pilótahiba okozta a balesetet. Lengyel források szerint a Tu-154-es feketedobozának adataiból megállapították, hogy a gépszemélyzet figyelmen kívül hagyta a fedélzeti rendszer folyamatos földközelség jelző figyelmeztetését. Szintén lengyel jelentések elismerték, hogy a pilótafülkében bent tartózkodhatott Andrzej Błasik altábornagy, a lengyel légierő parancsnoka is, ami kapcsán az egyik nyomozó megjegyezte, hogy a tábornok jelenléte jelenthetett némi nyomást a pilótákra.
Az orosz jelentések e momentumnak nagyobb jelentőséget tulajdonítottak. A két nemzet között éveken át tartó ellentétét jelentő állítás szerint ugyanis nem csak a légierő parancsnoka, de maga a lengyel elnök is nyomást gyakorolt a személyzetre, hogy a kedvezőtlen időjárási feltételezések ellenére kíséreljék meg a leszállást Szmolenszk repülőterén.
A baleset körülményeit feltárni kívánó vizsgálatok sosem találkoztak, hivatalosan a mai napig nincs elismert és elfogadott oka a tragédiának.
