Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Száz éve történt

Szöveg: M. Tóth György |  2019. augusztus 5. 11:30

Épp száz éve annak, hogy néhány századnyi román katona a főerőket megelőzve „elfoglalta” a magyar fővárost, a magyar kommün menekülő vezetői felkapaszkodtak egy Bécsbe tartó vonatra, eközben pedig a budapesti Gyűjtőfogházban a 2757. folyószám alatt nyilvántartott politikai fogoly törzskönyvének „Fogyatkozás” rovatába bekerült a „Szab. láb. hely.” bejegyzés. Ama bizonyos rab ‒ Szurmay Sándor gyalogsági tábornok volt…

1599206778

A Monarchia legismertebb magyar hadvezére, az első világháború végi összeomláskor nyugdíjba vonult honvédelmi miniszter a Pro Libertate Alapítványnál őrzött hagyatéki fotó tanúsága és a hátoldalára írt feljegyzés szerint „1919. augusztus 3. délután 5 órakor" elegáns kalapemeléssel távozott bebörtönzésének helyszínéről, az Országos Gyűjtőfogház rabkórházából . (A katonabáró : Szurmay Sándor, a Monarchia magyar hadvezére / Tóth György, M. ; szerkesztő Hausner Gábor http://mek.oszk.hu/17500/17563)

1599206778
Károlyiék internálták Szentgotthárdra, Kun Béláék bebörtönözték, a harctéren szerzett reumájára „tekintettel" a budapesti Gyűjtőfogház rabkórházában őrizték. Az 1919 februárjától a kommün bukásáig tartó kálváriájáról, gyógykezelésének megtiltásáról írta: „Többen kérték a kihelyezést szanatóriumba, amit megengedtek. Engem felszólított Bíró igazgató, hogy néhány soros kérvényt adjak be. Nem kérek én ezektől semmit. Úgy is tudom, amint elsőnek fogtak el, utolsónak fogom elhagyni a fogházat – volt a feleletem." „Augusztus 2-án megbukott a tanácskormány és másnap elbocsájtottak bennünket. Mindenki kapott egy kis kék igazolványt. Az enyém így szólt: Báró Szurmay Sándor letartóztatott az igazságügyi népbiztos rendeletére szabadon bocsájtatott."

A Magyar Bolsevistaellenes Liga (Antibolsevista Comité – ABC) Könyvtárának kiadásában, 1921-ben jelent meg a hadvezér Az orosz vörös veszedelem és Magyarország szerepe című könyve. Uzsok hőse elemzésében még azt remélte, hogy a „bolsevista Oroszország" ellen kialakulhat egy úgynevezett védelmi öv, amelynek részes országai közé mondhatnánk, Trianon ellenére bevennék Magyarországot. Ez „magábanvéve is nem kis hatást gyakorolna az orosz bolsevistákra, mert azok nagyrésze már a nagy háború alatt megismerkedett a magyarok szuronyaival és igen jól tudják, mikép kezelik azokat. De gyanithatják azt is, hogy mikép kezelik szuronyaikat különösen most, amidőn saját keserü bolsevista élmények voltak már, melynek fészkét kipusztitották."

Ma már tudjuk, a védelmi övből nem lett semmi, maradt a békediktátum, és rövidesen egy újabb kommunista társadalomépítési kísérlet, amelynek első napjain külön kormányrendelet alapján megsemmisítésre ítélték Szurmay „Szovjetunió ellenes" könyvét is.

Fotó: Pro Libertate Alapítvány, Budapest Főváros Levéltára, internet