Tíz híres tengeralattjáró-baleset

Farkas a mélyben

Az első ismert (vagy legalábbis elsőként bevallott) atomtengeralattjáró-baleset a USS Thresher nevéhez fűződik. A Thresher/Permit tengeralattjáró osztály első hajója 1963. április 10-én merülési próbán vett részt. A gyakorlat során az elektromos rendszer beázott, zárlat keletkezett, a hajó pedig a 129 fős legénységgel együtt a hullámsírba veszett. A roncsot csak sok évvel később találta meg Bob Ballard, aki a Titanic kettétört testét is felfedezte.

Skorpió atomfullánkkal

Alig egy hónappal később, szintén az Atlanti-óceánon, megismétlődött az amerikaiak tragédiája. 1968. május 22-én a USS Scorpion (SSN-589) gyakorlatozott az Azori-szigetektől néhány száz kilométerre. A hajón teljes szervizt akartak végrehajtani, ami jócskán rá is fért: műszaki állapota egész egyszerűen gyalázatos volt. A javítást azonban már soha nem tudták elvégezni rajta: 99 főnyi legénységével, fedélzetén két atomtorpedóval elsüllyedt. Érdekesség, hogy roncsát szintén Bob Ballard találta meg.

Sugárzó halál

Nem voltak szerencsésebbek a szovjetek sem a hatvanas években. A K-27-es atom-tengeralattjáró reaktora 1968 májusában mondta fel a szolgálatot. A pusztító sugárzás következtében kilenc katona halt meg. A hajó olyan szennyezett lett, hogy javítására semmi esély nem volt. A szovjetek rendkívül elegánsan oldották meg a problémát: lekapcsoltak, amit tudtak, majd a tengerbe süllyesztették a K-27-et.

Amikor beszáll a CIA

A szovjet flotta K-129-ese 1968. március 8-án hadgyakorlaton vett részt a Csendes-óceánon. A ballisztikus rakétákkal megpakolt hajó tisztázatlan körülmények között süllyedt el, fedélzetén a teljes legénységgel, nyolcvanhárom fővel. Története azonban itt nem ért véget. A hidegháború kiemelt fontosságú projektjévé vált, hogy az USA  ki tudja emelni a roncsot, megszerezve a fedélzeten lévő kódokat és nem utolsósorban a három ott heverő rakétát. A CIA-terve azonban nem sikerült, így csak a roncs egy részét sikerült kiemelni. Miután a szovjetek élénk figyelemmel követték az eseményeket, az amerikaiak felhagytak a további próbálkozással. A hat tengerész holttestét, amelyeket a felszínre hozott darabok közt találtak, katonai tiszteletadással temették a tengerbe.

Pokol a fedélzeten

A November osztályú K-8 tengeralattjáró a szovjet flotta elátkozott hajója volt. Már 1960-ban hűtőrendszeri problémák támadtak vele, a javítás során kiszökő radioaktív gáz három ember életét követelte. Tíz évvel később tűz támadt a fedélzetén, ezért javítódokkba akarták vontatni. Úti célját soha nem érte el. A viharos tengeren 1970. április 11-én 52 emberrel és négy nukleáris torpedóval a fedélzetén az örök mélybe süllyedt.

Láncreakció

Hasonlóan súlyos baleset történt 1986. október 3-án, amikor a K-219-es fedélzetén felrobbant egy rakéta. A burkolat csúnyán megrepedt, a beáramló víz pedig további robbanásokhoz vezetett. Bár sikerült kimenekíteni a legénység nagy részét, kilencen így is életüket vesztették, a hajó pedig menthetetlenül elsüllyedt.

Tűz a mélyben

Három évvel később ismét brutális tűz pusztított egy tengeralattjáró fedélzetén. A K-278  Komszomolec 1989. április 7-én a norvég partoktól félezer kilométerre teljesített szolgálatot. A Komszomolec csúcstechnológiájú hajó volt, elméletileg minden olyan berendezést beleszereltek, amely a nagyobb teljesítményt és biztonságot szolgálta. Mindez kevésnek bizonyult. A tűztenger, ami a fedélzeten kitört, óriási és jóvátehetetlen pusztítást okozott. A hajó két nukleáris robbanófejjel süllyedt az 1700 méteres mélységbe. A balesetben negyvenketten vesztették életüket.

A Kurszk

Minden idők talán leghíresebb tengeralattjáró-balesete a Kurszk tragédiája volt. A K-141-es atom-tengeralattjáró katasztrófája 2000. augusztus 12-én következett be a Barents-tengeren. A hajó 118 fős legénységével vett részt egy hadgyakorlaton, amikor az egyik torpedó szivárgó üzemanyaga berobbant, láncreakciót indítva el a hajótestben. Az eset nem csak az áldozatok magas száma miatt maradt emlékezetes, hanem azért is, mert az orosz vezetés következetesen visszautasította a külföldi államok által felajánlott mentőalakulatok segítségét. A roncsot végül egy évvel a hajó pusztulása után emelték ki.

A tenger nem bocsát meg

Egy egészen elképesztő baki okozta 2003. augusztus 28-án a K-159 atomhajtású tengeralattjáró vesztét. A hajót akkor már tizennégy éve kivonták a hadrendből, a reaktort ki is szerelték belőle, és éppen dokkba akarták vontatni, hogy végképp leselejtezzék, amikor beütött a baj. A testet négy óriási ponton tartotta a víz felszínén, a viharos idő azonban leszakította az elemekről, és a mélybe süllyedt, fedélzetén tíz emberrel, akik közül csak egyet sikerült élve kimenteni. Az orosz haditengerészet főparancsnoka szerint a katasztrófát egyértelműen az okozta, hogy a vontatást irányító parancsnok és legénysége fittyet hányt a biztonsági előírásokra. „A tenger ezt a hanyagságot nem bocsátja meg" – mondta.

Felgyújtani egy tengeralattjárót

A USS Miami 2012 márciusában horgonyzott le Portshmouth javítódokkjában, hogy egy majdnem kétéves felújításon vegyen részt. A szervizelés igencsak elhúzódott, miután májusban olyan tűzvész tört ki a hajóban, amelyet több mint száz tűzoltó is csak fél nap alatt tudott eloltani. A történet érdekessége, hogy a tüzet nem mulasztás, hanem szándékos gyújtogatás okozta. A tettes a beszédes nevű C. J. Fury volt, aki festőként dolgozott a hajón, de festés helyett tüzet gyújtott a legénységi szálláson. A lángok percek alatt elterjedtek, több mint 400 millió dolláros kárt okozva. A gyújtogató tizenhét év börtönt kapott.

(Korábbi Top 10-es összeállításainkat ide kattintva olvashatják!)