Tíz tény az egri vár ostromáról
Szöveg: Kovács Dániel | 2015. szeptember 12. 9:31Eheti tízes listánkba az egri vár 1552-es, sikeres védelméről gyűjtöttünk össze tíz tényt, természetesen a szokásos szubjektív szempontok szerint.
![1596000038](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f2107264c1c1122921865.jpg)
Egyesíteni akarták a Magyar Királyságot, emiatt indított hadjáratot a szultán
I. Ferdinánd 1551-ben úgy vélte, itt az ideje egyesíteni a kettészakított Magyar Királyságot, ezért utasította Castaldo tábornokot, hogy csapataival szállja meg Erdélyt. Ezzel a lépéssel azonban kivívta a Porta haragját. I. Szulejmán, aki viszont a saját befolyási övezeteként tekintett Erdélyre, válaszul büntetőhadjáratot indított, amely során elesett többek között Temesvár, Veszprém, Szécsény, Lippa, Drégely, és végül Szolnok. Csak a hadjárat utolsó „állomása" Eger tudta kivédeni az ostromot.
![1596000038](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f21072680c1b872395617.jpg)
Számos győzelem volt már az ostromló sereg háta mögött
Mire Szulejmán serege Egerbe ért, már több jelentős győzelmet elkönyvelhetett. Ali pasa megostromolta és elfoglalta Temesvárt, Ahmed budai pasa pedig a zömében zsoldosok által védett Szolnoknál aratott könnyű győzelmet. Ezután a két pasa a török kézre került Szolnok mellett egyesítette a sereget, amely Eger felé vette az irányt. A török sikerekből annyit azért profitálhattak Dobóék, hogy a harcokban elfáradt ostromlók érkeztek az egri vár alá.
![1596000038](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f210726bcc74978234137.jpg)
Szokatlanul későn kezdődött az ostrom
A hadiszezon végéhez szokatlanul közel, szeptember 9-én zárta körül a török sereg a várat. Az ostromlókat vezető Ali pasa és Ahmed budai pasa valószínűleg a korábbi sikereken felbuzdulva gyors győzelemre számíthatott, ám a hűvös októberi idő a vár alatt érte a törököket, akiknek nem kis részben emiatt kellett lemondani a harcok folytatásáról. Ez volt egyébként a várvédők szerencséje, akik már a tűrőképességük határán voltak.
![1596000038](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f21072709147207288466.jpg)
Le akarták rombolni a várfalat a törökök, hogy könnyebb dolguk legyen a támadásnál
A két pasa a korábban sokszor bevált módszerrel látott neki az ostromnak. Nagy erejű ostromágyúkkal kezdték lövetni a várfalakat, abban bízva, hogy azok leomlanak, így könnyebben ki tudják majd használni a török sereg számbeli fölényét. A hadvezérek azonban nem számoltak azzal, hogy az erőd egy népvándorlás-kori várra épült, így falai szilárdabbnak bizonyultak a vártnál. Az is nehezítette az ostromlók dolgát, hogy a hosszú hadjárat alatt igencsak megcsappantak a készleteik, ezért a tüzéreknek spórolniuk kellett az ágyúgolyókkal.
![1596000039](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f210727429b7210473110.jpg)
Nem voltak százötvenezren a törökök, de így is óriási túlerővel támadtak
Tinódi Lantos Sebestyén százötvenezres török seregről írt az Eger vár viadaljáról való énekben, és Gárdonyi is hasonló létszámot említett az Egri csillagokban. A legújabb kutatások szerint nem lehetett ekkora a török haderő, hiszen a szultánnak összesen volt ennyi katonája akkoriban, a valóságban a becslések szerint negyvenezres haderő ostromolta meg a várat. A támadók még így is óriási túlerőben voltak, mivel a védők nagyjából kétezren lehettek, akik között besorozott parasztok is akadtak.
![1596000039](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f2107277acf9582491349.jpg)
Többször is nekimentek a várnak a törökök, de mindig vissza kellett vonulniuk
Az ostromlók több nagy rohamot is indítottak a vár ellen, amelyek igencsak próbára tették az egyre inkább fogyatkozó védők erejét. A leginkább kritikus helyzet október 4-én alakult ki, amikor elővigyázatlanság miatt felrobbant a vár egyik lőszerraktára, a káoszt pedig fokozta a meginduló török támadás. Dobó vezetésével a védőknek mégis sikerült összeszedni magukat, és visszaverni a törököket, akiknek ismét, immár sokadik alkalommal le kellett menekülniük a falakról.
![1596000039](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f210727b18c6308208759.jpg)
Ha Eger elesik, szabad préda lett volna a Felvidék
Ha nem sikerült volna megtartani az egri várat, az súlyos csapás lett volna a felvidéki városoknak, ugyanis ez az erőd látta el a védelmüket. Ebben az esetben a portyázó törökök a magyar érclelőhelyek jelentős részét is elfoglalhatták volna a bányavárosokkal együtt, ráadásul fennállt a veszélye, hogy elszigetelik Erdélyt, elszakítva egymástól a Habsburg uralom alatt álló északi és keleti területeket.
![1596000039](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f21072802d09674306064.jpg)
A király akart segítséget küldeni, de az nem érkezett meg
Bár az a vélemény alakult ki, hogy Ferdinánd királyt nem érdekli Eger sorsa, az uralkodó több kísérletet is tett, hogy a várvédőket segítse, bár tény és való, hogy ez a szándék semmi konkrétumban nem nyilvánult meg. A király először cseh zsoldosokat akart verbuválni, hogy megerősítse a vár védelmét, de a szervezés lassan haladt, így a törökök már körülzárták a várat, mielőtt a zsoldosok bejuthattak volna. Később megpróbálkozott felmentő sereg küldésével is, de ismét lassú volt a szervezés, emellett a nem kielégítő logisztika, és a katonák között dúló pestisjárvány miatt vége lett az ostromnak, mielőtt odaértek volna.
![1596000040](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f2107283e6f4253780553.jpg)
Az egri győzelem után Dobó István nagyot lépett előre
Eger sikeres védelme olyan hírnevet szerzett a vitéz kapitánynak, Dobó Istvánnak, hogy 1553-ban, miután Castaldo kivonult Erdélyből, az uralkodó, bízva a képességeiben, őt nevezte ki vajdának. Az egri vár kapitányi címét korábbi segítője, Bornemissza Gergely örökölte meg, aki szintén kitüntette magát a vár védelme során. Az ő parancsnoksága idején kezdődött meg a vár helyreállítása, amely a hatvanas években ért csak véget. A várat évtizedekkel később ismét ostrom alá vették a törökök, és annak ellenére, hogy ekkor már modernebb volt a védelmi rendszer, és a védők is lényegesen többen voltak, három hét alatt el is foglalták.
![1596000040](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f210728754ba293455440.jpg)
Egész Európában elterjedt az egriek vitézségének híre
Bár akkoriban nem volt még a maihoz hasonló média és hírek sem terjedtek olyan gyorsan, mint manapság, a korabeli Európában hamar híre ment az egri diadalnak. A nagy hírverés nem volt véletlen, mivel Szulejmán hadserege korábban rendre megnyerte a csatáit, és ez volt az első eset, hogy egy vár ellen tudott állni ostromuknak. De hatással volt a győzelem híre a szultánra is, aki sokáig nem indított komolyabb ostromot az egri fiaskó után.