TOP 10 háborús zenei mű

Händel: Tűzijáték szvit

A monarchiák és az arisztokrácia fénykorában teljesen másként tekintettek a háborúra, mint manapság. Valami nemeset láttak a hősi küzdelemben és a bátor halálban, ami az Isten akaratából felkent uralkodó birodalmát védte vagy gyarapította.

Händel az angol udvar első számú zeneszerzője volt, fiatalabb korában a Vízizenét, később főleg oratóriumokat, utolsó éveiben a Tűzijáték szvitet ajándékozta közönségének. Utóbbi, amit még megvakulása előtt komponált, az új európai békemegállapodás apropóján született. A szigetország hatalmát és a Hannover uralkodóház stabilitását igyekezett kifejezni. 1749-es bemutatója példátlan tömeget vonzott: a 12 ezres nézősereg dugót okozott Londonban, hogy láthassa a korban rendkívül költségesnek számító, tűzijátékkal kísért fúvós szerzeményt (később egészítették ki vonós szólamokkal). A mű középrészében az egymásnak válaszolgató hangszerek a sziléziai háború küzdelmét fejezik ki.

Csajkovszkij: 1812

Oroszország büszkén állíthatja, hogy honvédő háborúit rendre sikerrel vívta meg, még a nagy Napóleon sem tudta elfoglalni hatalmas területét. Az 1812-es francia vereségről emlékezik meg hetven évvel későbbi ünnepélyes programzenéjében Csajkovszkij. A műbe leleményes módon belefűzte a Marseilles dallamát is, a szabadtéri előadásokhoz pedig ágyúk és harangok használatát írta elő. A lövések az orosz sereg erejét fejezik ki, míg a kongatás a tétel elején elhangzó liturgikus imával kapcsolódik össze, amit Tolsztoj is megidéz a Háború és békében. A középrész ereszkedő dallama Napóleon kényszerű visszavonulását jelképezi, mígnem felcsendül az orosz cári himnusz (ami egyébként 1812-ben még meg sem született).

Verdi: Aida

Az olasz opera grandiózus jellege miatt különösen alkalmas hőstörténetek bemutatására, a többfelvonásos (jelen esetben négyrészes) szerkezet pedig szünetei révén élvezhetővé varázsolja a hosszabb darabokat. Verdi négyéves szünet után írta az Aidát az egyiptomi alkirály megrendelésére, ami keleties körítése ellenére nem valós eseményt dolgoz fel, hanem elképzelt háborús szerelmi drámát vázol és általánosabb mondanivalót hordoz. A cselekmény szerint az Egyiptomot megtámadó etióp uralkodó lánya, Aida, egyiptomi rabszolga lesz és szerelembe esik a fáraó kedvenc hadvezérével. Hőseink a szerelem és a hazaszeretet feloldhatatlan dilemmájában őrlődnek. A politikailag elkötelezett Verdi operájába nem nehéz belelátni az olasz egységmozgalom XIX. századi harcát, a műben a fáraó döntései fölé emelkedő papi réteg szerepében felismerni a pápaság egységellenes attitűdjét.

Rákóczi nóta

A népdalok világán túlmutat a Rákóczi induló jellegzetes, közismert zenei témája, ami bármelyik táncházban éppúgy felcsendülhet, mint egy katonazenekar koncertjén. Nikolaus Scholl 1820-as művéről beszélünk, aminek dallamát számos klasszikus műben hallhatjuk: használta többek közt Berlioz, Liszt és Erkel is.

Makám: Anzix

Amikor Kodály és Bartók elkezdte lejegyezni a magyar népzenei hagyományt, az élő zenei tánckultúra megmentésére nem is gondoltak, csupán dokumentálni kívánták a tradíciót. Generációkkal később derült ki, hogy a folklór nem hal ki, sőt a hetvenes-nyolcvanas években a rockzenei forradalom közepette a legfiatalabb városi nemzedék megtalálta magának a néphagyományt. Táncházmozgalom néven gyűjteni indultak, modern zenei elemekbe oltva feldolgozták a lejegyzett dallamokat és táncoktató klubokat szerveztek. A katonadalok felelevenítése Krulik Zoltán zenekarára, a Makámra várt, akik 2003-ban Anzix néven – festői lemezborítóval ellátva – adták ki gyűjteményüket.

John Coltrane: Peace of Earth

A modern jazz kiemelkedő alakja nem pusztán a zenekedvelők szívébe írta be nevét. Saját korában valóságos áhítat vette körül, Maradonához hasonlóan vallást szerveztek tiszteletére és keresztény elemekkel ellátott ikonokra festették rá. Témánk szempontjából azért fontos a Coltrane-t körülvevő szektás eretnekség, mert megmutatja, hogy a szaxofonos-zeneszerző művei szeretetén túlmutató hatást keltett saját társadalmi közegében, az afroamerikai polgárok „szentje” lett. Coltrane elhivatottsága odáig terjedt, hogy a polgári jogok ügyéért és a nemzetközi békéért is zenélt. A régi jazz swinges, romantikus arcát átformálta különlegesebb harmóniákra épülő és a modern városok hangulatát jobban kifejező, dinamikus zenére. A bebop nevű műfaj, amit kortársaival teremtett, nevében kifejezi az új zene jellegét. Híres, fülbemászó tételei helyett most háborúellenes, érzékenyebb műveinek egyikét ajánljuk, amit szimbolikus módon japán turnéján, a Nagaszaki meglátogatását követő koncerten vett először lemezre.

Jefferson Airplane: Volunteers

Ha háborúellenesség és hatvanas évek, akkor könnyen rátalálunk a hippi korszak Vietnám-dalaira. Brit és amerikai szerzők egyaránt a fiatalok szabadabb életmódjáról, újfajta szórakozási és öltözködési lehetőségeiről, valamint a fennálló renddel szembeni kritikájukról énekeltek. Míg az európai oldalon talán a Rolling Stones Gimme Shelter című slágere (magyarul: Adj menedéket), a tengerentúlon a Creedence Clearwater Revival Fortunate Sonja (Szerencse fia) lett a legikonikusabb háborúellenes himnusz – utóbbi a hadkötelezettség alól magát kivonó gazdag fiú, egy szenátor gyerekének esetét meséli el. A korszakban divatos rockoperák, beat oratóriumok, szvitek és koncepciós lemezek közül mégis kevés épül egészében a háború témája köré. Erre a legjobb példa a mérsékeltebb, szofisztikáltabb stílusú bandák közé sorolt Jefferson Airplane Volunteers (Önkéntesek) című Vietnám-ellenes albuma, amin a rövid megkapó nyitódal mellett inkább balladák, instrumentális részek és átvezető számok kapnak helyet. És minden idők egyik legjobb feldolgozása, a Wooden Ships.

Pink Floyd: The Wall

A háború és a rockzene hívószava vagy a Woodstock-generáció, vagy a Pink Floyd horizontját vetíti elénk. A cambridge-i progresszív rock együttes a hetvenes évek végére ért el a második világháború nehéz örökségének feldolgozásáig, amiben szüleik révén a zenekartagok, különösen a fő szerző, Roger Waters is érintett volt, akinek édesapja 1944-ben esett el a fronton. A hidegháború évtizedei és a berlini fal felhúzása kellő inspirációt szolgáltattak a szerzőknek, hogy először A falat, majd a Final Cutot megírják. Népszerű rockoperájuk főhőse az apátlan, motiváció nélkül sodródó, de sikeres fiú, aki nem tud a társadalomba beilleszkedni és hallucinációiban militáns csoportok élére keveredik, míg le nem dönti lelkében a szimbolikus falakat.

És aki megkerülhetetlen a Floyd kapcsán: az együttes legjobb tanítványa, egyben személyes felfedezettje, Kate Bush. Never For Ever című korszakos lemezének zárlataként a háborús romantika és az atomháború árnyoldalát vázolta fel Army Dreamers és Breathing című dalaiban.

Nena: 99 luftballons

Amit Magyarországon komolytalan popslágernek tartott a korabeli közvélemény, Németországban teljesen ellentétes olvasatot kapott. Nena a 80-as években a népszerűség középpontjába ugró underground zenei irányzat, az új hullám egyik legfontosabb német képviselője, az úgynevezett Neue Deutsche Welle arca volt. Posztpunk slágerének címe természetesen nem szó szerint értendő, a 99 lufi a hidegháborús bombákra utal, amik az énekesnő félelme szerint beboríthatják a világot. 1982-ben járunk, amikor újból, végleg kiéleződött a keleti blokkal szembeni harc, Nena tehát a társadalmat foglalkoztató, aktuális témát választott. Nemzetközi sikerre ítélt dalát később franciául és angolul is felénekelte, de a legjobb mégiscsak az eredeti.

Sabaton: Coat of Arms

Közhelyes, de logikus megállapítás, hogy a háború „zeneisége” könnyen otthonra lel a metál műfajában. A militánsnak titulált slágerek közül a Black Sabbath War Pigs-e nem konkrétan a háborúról, hanem az egymással hadakozó nagyhatalmakról szól, a Metallica One-ja viszont valóban kapcsolódik témánkhoz. Akad egy kortárs zenekar, ami teljes pályáját csaták és katonák köré építi. Ez a hazánkban kivételes népszerűségnek örvendő Sabaton. Az együttes kis túlzással hazajár Magyarországra, olyan feltétlen szeretet övezi őket nálunk. Legsikeresebb lemezük második világháborús összecsapásokat és hadműveleteket dolgoz fel, a címadó- és egyben nyitódal például a görög-olasz harcról beszél hellén szemszögből.