1915. április 17.

Szeles idő. Az izomlázamat a szobában élvezem. Találgatjuk, mit csinálhatnak most a megszökött bajtársak. Ebben az időben nem irigylendő a helyzetük. Egy kínai angol lap, a „Sanghai Office" angol−török tárgyalásokról hoz hírt.

Az alig kéthetes kiképzés alatt álló idióta társaság már ma útra kell állítólag a harctérre. Köváry mesternek végre fizethetek a hegedűórákért, 3 rubellel igen boldoggá teszem. Bodonyitól öten a fiú közül kapnak 10 rubelt, s ugyanannyit ad Klinónak a jószívű Klein Sanyi ajándékképpen. Klinó befut, és nadrágot akar varratni belőle. Hja, ha az ember nőkkel foglalatoskodik, a jó nadrág elsőrendű szükséglet. Nekem egyelőre a régi rongyos is megfelel.