1915. augusztus 20.

Kovnó nyugati erődeinek sorát áttörtük, csapataink a Bug jobboldalán járnak, Vladovon túl (Bielsk előtt). A rigai öbölből az orosz flotta meglógott. Amerika nyugodtan szállítja hajószám a hadianyagot ellenségeinknek, de tiltakozik az ellen, hogy e hajóit elsüllyesszük. Ha üzletről van szó, akkor nem ismer tréfát a jenki, de ez a farizeuskodás mégis undorító. Az ember lassan megutálja embertársait, akik ilyen alja eljáráshoz folyamodnak, s nincs bátorságuk hozzá, hogy egyenesen meg merjék nevezni céljaikat, hanem adják a megsértettet és szenvedőt, s jog és igazság után óbégatnak, míg szemüket kaján vigyorgással szegezik a koncra.

Csizmás és Zsaki között csaknem lovagias ügy támad egy rettenetes vitából kifolyólag. Tárgy: a tehéntúró. Erre a szép témára pedig valószínűleg úgy jutottak, hogy ma túrós csuszát hirdetnek vacsorára a hegyi konyhában. A plennitársak azonban túlságosan hirtelen akarnak meggazdagodni, mert árát oly drágára szabják, hogy az egész a nyakukon marad. Egy konkurens cégtől hozatunk 15 kopekes gulyásvacsorát. Remélhetőleg a konkurencia jótékony hatással lesz az árakra. Az első szobában is kihasználják a fiúk a kis tűzhelyet, ma rizst tejen készítettek, fejenként 10 kopek hozzájárulással jó vacsorához jutottak. Velük kellene egy konyhán társulni, de eddig nem invitáltak. Sajnos mi nem sokat értünk a főzéshez, míg náluk Nagy, akinek nevelőapja Debrecenben korcsmáros, egészen jól érti ezt a mesterséget.

Este lóháton új parancsnokunkat látjuk meg. Kíváncsi szemek szegeződnek rá, hiszen tőle függ a sorsunk. Szeretnénk az arcától leolvasni, miféle ember, tisztességes e vagy gazember, energikus vagy bárgyú, nyílt vagy ravasz? Az első benyomás jó. Férfias megjelenésű, komoly és nyílt arcú ember.