1915. augusztus 26.

A munkába járás az új parancsnokunk szerint az önkénteseknek, őrmestereknek és szakaszvezetőknek nem kötelező. Ott tartottunk már ti., hogy néhol ezeket is kezdték piszkálni. Hencékről azt a hírt kapjuk, hogy valahol Irkutszk mellett dolgoznak, de a fizetés még csak ígérve van nekik. Csöbörből vödörbe kerültek. Iparkodunk a magunk sorsán úgy, ahogy lehet segíteni, esősorban a kosztunk javításával. Az első szobában nagy főzések mennek, s egy jó vacsora feledteti a többi bajokat. Lassan oda jutunk, hogy a muszka kosztját megenni se tudjuk. A leves lehetetlen rossz, a hetenként kétszeri hús elmaradt, s azt borsólevessel akarják pótolni, melybe egyszer tészta is jön (laska). A kása kölesből készül, de az még mindig keserű, valószínűleg penészes. Szerencsére a kenyér most nagyon jó, s a napi két font a többi ételt valahogy pótolja. Csája sincs. Ahogyan a muszka várak hullanak, úgy fogy le nekünk revánsul valamit a kosztunkból.

Ma jön a híre Ossovec elestének. A muszka a Bobr és Nyemen másik partjára vonult vissza. Ezzel kapcsolatban azzal vigasztalják magukat az orosz lapok, hogy a váraknak a mai harcokban nincs jelentőségük, mert a modern ágyúknak úgysem tudnak ellenállni. Nagyon okos volt tehát Przemyslnek kiürítése is. Az olasz hadat üzent a töröknek, s ezzel megint új helyzet állott elő néhány fronton. Horeckyék századából Weistaub, egy kis galiciáner tanító fordításával új német Telegram indul meg. Eddig is ő fordította nekünk az orosz Telegrammát, elég szabatosan, s az új vállalkozás be fog válni. A harcok a lapok szerint nyugaton várhatók.

Halljuk, hogy Szamek doktor úr kijelentette, miszerint neki egy medikus segítség elegendő, jóllehet a tífusz, vérhas és skarlát dühöng köztünk. A skarlátot Papulák is megkapta. Este visszaadjuk az új önkéntesek vizitjét. Gyertyavilág mellett emlékezünk régiekről és nem is olyan régen megtörténtekről, mégis olyanok ezek a mesék is, mintha már nagyon régen estek volna. Ezek az egyhangú napok! Be sok is elment már. Mennyit kell még kivárnunk?