1915. október 20.
2015. október 20. 11:59Sok hűhó semmiért. A tegnapi színház azzal végződik, hogy senki sem megy el, mert a jó öreg Selenga is megunta folytonos bolondításunkat és zajlani kezdett, hajók már nem járhatnak rajta. Sőt az hírlik, hogy már az előző szállítmány sem tudott eljutni Trojszkoszavszkig, kénytelenek voltak útközben kiszállni valami faluban, s onnan valószínűleg visszatérnek ide. Nagy az öröm. Valahára vége ennek a folytonos bizonytalanságnak.
Krajasics ígéretéhez híven amint Trojszkoszavszkba ért, 13-án(?) azonnal írt, s ma kaptam meg lapját. Persze semmi okosat nem ír, csak annyit, hogy egészséges. Bauerék is új lakásba kötöznek, a téren álló barakkba. A kínai lavkával kapcsolatban mészárszék is nyílt, annak udvari egy fészerében árulnak disznóhúst.
Ma veszek 1 fontot 30 kopekért. Egészen csonttá van fagyva, itt ugyan nem kell még jégverem. Singer révén érintkezésbe jutunk a napi újságfordítások kiadójával, aki szívesen társulna önkéntesekkel. Nem sokat gondolkozunk, a fiúk közt vannak, akiknek hazulról még semmi pénzük sem érkezett, s csak tiszti ismerőseik segítségére vannak utalva: ezeknek éppen nagyszerűen jön valami kis kereset, hisz régen törik a fejüket azon, hogy mihez fogjanak. Mind a heten betársulunk tehát, s én a német példánynak magyarra fordítását is vállalom. A lap tehát magyar és német példányokban fog megjelenni egy teljes íven, naponta. Címében éppen ezért nehéz megállapodnunk, lehetne Telegram is, de végül a latin „Famae" címben egyezünk meg. Egy nyírfadarabból faragni kezdem a fejlécet, ami egyúttal a védjegyünk is, mert nem lehet majd utánozni.
Nagy és Péter óriási ambícióval már ma is másolnak, indigóval egyszerre 5 példányt írnak, ezért 10 kopek jár nekik, Kohn úrral, aki a kiadó. Egyébként temesvári nyomdász, úgy egyezünk meg, hogy példányonként 7 kopeket kap, a többin mi osztozunk. Előfizetési ívet csinálok, s Nagy a tiszti táborban megkezdi az előfizetők gyűjtését. Sajnos sok ismerősünk elutazott, viszont az újonnan érkezettek közt még nincs lap, és a sikerben bízhatunk. Legerősebb konkurensük az 5. bataillonban készülő „Ruskoje Slovo" fordítás. Mindenesetre jó fordítás és jól válogatott dolgok kellenek. (Draskóczy ezredes utasításai.)