2014 után is maradnak az amerikai erők Afganisztánban

Az iráni diplomácia megpróbálta elérni, hogy a kabuli parlament ne szavazza meg a megállapodást – közölte az AFP-vel az egyik képviselő, Baktas Szejavas.

„Híresztelések szerint Irán több millió dollárt fizetett képviselőknek. Ezért választotta azt a parlament, hogy kézfeltartással kell szavazni. Irán szándéka meghiúsult" – állapította meg elégedetten Szejavas.

Meg nem nevezett afgán tisztségviselők szerint már rögtön a megállapodás aláírása után feszültség keletkezett Irán és Afganisztán viszonyában. Ennek egyik jele volt, hogy több afgán diplomatát zaklattak Teheránban.

A paktum értelmében az amerikai erők még azután is legalább egy évtizedig jelen lesznek az országban, hogy a külföldi kontingensek legtöbb harcoló katonája 2014-ben kivonul. Az amerikai erőknek nem lesznek állandó támaszpontjaik, de használhatják az afgán hadsereg infrastruktúráját, részt vesznek az afgán fegyveres erők kiképzésében és „támadásokat indíthatnak az al-Kaida terrorhálózat tagjai ellen".

A megállapodás értelmében Afganisztán „nem NATO-tagként is jelentős szövetségese" az Egyesült Államoknak. Ez egy olyan státus, amelyet több ország megkapott már, közöttük Japán, Jordánia, Egyiptom. A paktum azonban nem köti ki, hogy az Egyesült Államoknak hány katonát kell állomásoztatnia az országban, vagy hogy mennyi pénzt kell áldoznia afganisztáni katonai jelenlétére.

A megállapodás kényes részeit, amelyeket a parlament valószínűleg nem fogadott volna el, kivették a dokumentumból, és külön tárgyalják. Ezek közé tartozik, hogy az afgán erők ellenőrizhetik-e a lázadók elleni éjszakai rajtaütéseket és azokat a börtönöket, amelyekben elfogott lázadókat tartanak fogva.