A hercegnő, aki autószerelőként dolgozott a második világháborúban

Szöveg: Faragó Fanny | 2021. augusztus 15. 15:03

II. Erzsébet királynő egészen kamaszkora óta, az ország legsötétebb pillanataiban is éreztette jelenlétét és együttérzését az emberekkel. Nem volt ez másként a második világháborúban sem, amikor – akkor még hercegnőként – másodbeosztottként csatlakozott a brit Kiegészítő Területi Szolgálathoz.

A németek 1940 szeptemberében kezdték el bombázni a brit városokat, London légitámadása során a Buckingham palotát is találat érte. VI. György és felesége, Erzsébet királyné a városban maradtak, így fejezték ki együttérzésüket a főváros lakosságával. A királyi család tagjai meglátogatták azokat a városrészeket, ahol a legnagyobb pusztítást végezte a légitámadás és találkoztak a vészhelyzetben szolgálatot teljesítőkkel, valamint azokkal, akik fedél nélkül maradtak ebben a nehéz időszakban.

14 évesen intézte első beszédét a brit néphez

Erzsébet hercegnő még csak 13 éves volt, amikor 1939 szeptemberében kitört a második világháború. A háború borzalma elől őt és húgát, Margit hercegnőt - három millió városi gyerekhez hasonlóan - vidékre, a Londontól 30 kilométerre fekvő családi kastélyba, Windsorba menekítették. Erzsébet hercegnő, nem sokkal később, 1940. október 13-án mondta el első beszédét a BBC Children’s Hour (Gyerekek órája) című műsorában, amelyben közvetlenül sorstársaihoz, a családjuktól távol élő gyerekekhez szólt.

„Hazánkban több ezer gyereknek kellett elhagynia otthonát, akik most édesapjuktól és édesanyjuktól távol élnek. Húgommal, Margit hercegnővel együttérzünk veletek, hiszen mi is tapasztalatból tudjuk, mit jelent, ha nem lehetünk együtt azokkal, akiket a legjobban szeretünk. Mindannyiótoknak, akik most új környezetbe kerültetek, szeretnénk kifejezni támogatásunkat, és egyúttal szeretnék köszönetet mondani azoknak a kedves embereknek, akik befogadtak benneteket vidéki otthonaikba” – mondta a windsori kastély rajztermében a későbbi királynő.

Amikor 1944-ben Erzsébet hercegnő betöltötte 18. életévét, mindenképpen be szeretett volna kerülni a Kisegítő Területi Szolgálatba, a brit hadsereg női alakulatába. A 30 év alatti hajadonok számára kötelezővé is tették a háború alatt a katonai szolgálatot, ők a mezőgazdaságban vagy az iparban tudtak elhelyezkedni, de szakácsként, telefonközpontosként, sofőrként vagy postai alkalmazottként is számítottak munkájukra.

„Autószerelő hercegnő”

A hercegnő is védeni akarta hazáját, azonban aggódó szülei eleinte megtiltották neki, hogy csatlakozzon a katonasághoz. Erzsébet már ekkor roppant kötelességtudó és akaratos személyiség volt: több mint egy évig vitázott a királyi párral, mire 1945 februárjában megengedték neki, hogy csatlakozzon a nőkből álló szolgálathoz. A 18 éves Elizabeth Alexandra Mary Windsor lett az első a királyi családból, aki aktív tagja volt a Brit Fegyveres Erőknek.

György király gondoskodott arról is, hogy lánya ne kapjon kivételes elbánást és rangot a hadseregben. Erzsébet hercegnő 1945 márciusában elvégzett egy egyhónapos autószerelői tanfolyamot, ahol a katonai járművek karbantartásán kívül megtanult vezetni is, - egyebek mellett - katonai teher- és mentőautó sofőrjeként is bizonyíthatott. Erzsébet az Önkéntes Kisegítő Honvédelmi Szolgálat (ATS) által üzemeltetett Gépi Szállítási Kiképzőközpontban szolgált, mint másodbeosztott. Szolgálati száma a 230873 volt.

„Beosztott tiszt volt, ugyanazt az egyenruhát viselte és ugyanazokat a parancsokat kapta, mint társai. Megtanult háromtonnás teherautót vezetni, kereket és gyertyát cserélt, megismerte a gyújtásrendszer működését, féket légtelenített és motorokat szerelt szét. Arca és keze feketéllett az olajtól, és szalutálnia kellett a magasabb rangú tisztek előtt…” - írta Sally Bedell Smith, „Erzsébet, a királynő” című könyvében.

A sajtó ebben az időben el is nevezte „autószerelő hercegnőnek”.

Erzsébet egyik legemlékezetesebb éjszakája

1945. május 8-án befejeződött a háború: Londonban ezrek tódultak az utcákra, közterekre ünnepelni. A Trafalgar téren és a Buckingham palotához vezető utakon hömpölygött a tömeg, a királyi pár pedig az erkélyről integetett a brit népnek. A kitartó ünneplők még estefelé sem vonultak vissza, ekkor Erzsébet belebújt katonai egyenruhájába, majd húgával kiszöktek az emberek közé, hogy együtt vigadjanak a felvonulókkal.

„Tartottunk attól, nehogy felismerjenek minket, ezért úgy a szemembe húztam a sapkámat, hogy alig láttam ki alóla. Ismeretlen emberek kart karba öltve vonultak, mindannyiunkat elöntött a boldogság és a megkönnyebbülés” – nyilatkozta 1985-ben a BBC-nek. A két hercegnő bizonyos feltételezések szerint a Ritz szálloda környékéről hallatszó konga ütemeire táncra is perdült. A királynő úgy emlékezett vissza utólag az eseményre, hogy ez volt élete egyik legemlékezetesebb éjszakája.