A hősök napja

Ebben a törvényben mondták ki először, hogy „nemzetünk hősi halottainak kegyelemteljes tiszteletét megfelelő módon kifejezésre kell juttatni és az utókor számára meg kell örökíteni". Az 1914–1918 között vívott első világháborúban az Osztrák-Magyar Monarchia 51 millió lakosából 9 millió katona vonult be hadi szolgálatra, a történelmi Magyarország területéről 3 millió 800 ezer.

Magyarország embervesztesége halottakban 660 ezer főre tehető, de nem szabad elfelejteni azt a 800 ezer súlyos sebesültet, akik az elszenvedett sérülések következtében munka- és keresőképtelenné váltak.

A Budapesten 1929. május 26-án megtartott központi ünnepség keretében Horthy Miklós, Magyarország kormányzója felavatta a millenniumi emlékmű előterében elhelyezett Hősök emlékkövét. 1942-ben a hazáért életüket áldozó hősök megünneplését kiterjesztették az 1938 után elesettekre is.

A második világháború után politikai és nemzeti tartalma miatt betiltották, eszmei üzenetét eltörölték. Csak a rendszerváltozást követően nyerhette vissza eredeti jelentését.

Magyarország Országgyűlése, adózva az elmúlt ezredév mindazon magyar hősei emléke előtt, akik a haza szabadságáért és függetlenségéért, illetve a nemzet fennmaradásáért vérüket ontották, honvédként vagy civilként életüket áldozták, 2001-ben elfogadta a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a Magyar Hősök Emlékünnepéről szóló törvényt. A budapesti Ludovika épülete előtt újból felállították a hősök emlékművét, és ismét fejet hajthatunk a világháborúk hősi halottainak, katona- és polgári áldozatainak emléke előtt.

2011-ben május 29-e a hónap utolsó vasárnapja, így ezen a napon emlékezünk hőseinkre, szerte az országban, de még határainkon túl is.