A közös emlékezéssel újra elköteleződünk a magyar nemzet védelmében

Szalay-Bobrovniczky Kristóf emlékeztetett rá: a múltba tekintve hatalmas katonai eredményeket látunk, például Szent István ezeréves államát, „amelynek katona hősei teljesítményükkel lehetővé tették, hogy győzelmeken és vereségeken át megmaradhassunk”, „ezen a geostratégiai szempontból” nehéz fekvésű földdarabon, hatalmas birodalmak szorításában, és ott van a modern nemzet születésekor létrejövő magyar honvédség is, amely azóta „békében és háborúban, elnyomásban és szabadságunk idején mindig a nemzet szolgálatában állt”.

A miniszter a múltba visszapillantva elmondta: Buda a magyar szuverenitás jelképe, ahol a szabad Magyarország évszázadokon keresztül a saját sorsát érintő kérdésekről döntött. Buda Magyarországgal emelkedett és hanyatlott, volt kincses székesfőváros és birodalmak végvidéki erődje és a sors úgy hozta, hogy sokszor vissza kellett foglalnunk – fogalmazott.

A honvédelmi tárca vezetője szerint a kormányzás és a diplomácia feladata az, hogy a nemzet életét érintő legfontosabb döntések továbbra is a nemzet fővárosában szülessenek meg, „ám ezekben az időkben különösen ügyelnünk kell, hogy ne kényszeríthessenek ránk semmi olyasmit, ami sérti nemzetünk alapvető létérdekeit”, ebben pedig különösen fontos szerep jut a honvédelemnek.

Rámutatott: a pacifizmus „miután leépítette a szabad világ hadseregeit, jelentősen meggyengítette a szabad világot védelmező hadseregek hadrafoghatóságát – megrendítve az őket támogató hadiipart, és mindenekelőtt a fegyvert tartó emberek lelkét. Most egy olyan háborúba akarja kötelező erővel belevinni a nyugati világot, amely nemcsak nem a mi háborúnk, hanem egy fölösleges, a tárgyalóasztaloknál megoldandó konfliktus lett volna” – emelte ki.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf hangsúlyozta: elégedettek lehetnek az elmúlt években elért eredményekkel, egy high-tech haderőt építenek, a katonaság fejlesztése történelmi léptékű, a honvédelmi költségvetés meghaladta a GDP 2 százalékát. Felidézte: szinte a semmiből jöttek létre a mára már működő, termelő védelmiipari gyárak, Zalaegerszegen készülnek a Lynx harckocsik, Kiskunfélegyházán kézifegyvereket gyártanak, Gyulán az Airbus helikopterek alkatrészei készülnek, Várpalotán lőszergyár épül, Kaposváron a Gidrán harcjármű integrációja folyik, az alapjárművet pedig hamarosan Győrben gyárthatják majd. Új légi, új szállító- és helikopterflottát, új légvédelmet és drónképességet építenek, újra van önjáró tüzérség és harckocsipark, országszerte megkezdődik a területvédelmi tartalékos rendszer kiépítése és a Magyar Honvédség ellátja feladatait a nemzetközi missziókban.

Mint mondta, az építkezés megkezdődött, de még sok a tennivaló, komoly erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy „felkészüljünk mindarra, ami ilyen háborús időkben előadódhat”, és képesnek kell lennünk minden kihívásra megfelelő választ adni. „Minél inkább elmérgesednek a dolgok a szomszédban folyó háborúban és a brüsszeli tárgyalóasztaloknál, annál több arányérzékre, nyugalomra, józan belátásra és erőre van szükségünk. A békéhez erő kell” – emelte ki.

Emlékeztetett rá: 175 éve újra magyar zászlót tűztek a budai Várra a honvédek, akik a magyar szabadságért harcoltak, ez pedig olyan hagyomány, „amelyre erős haderőt tudunk építeni”. „Ma szuverenitásunkat kell megvédenünk a veszélyek korában, Magyarország békéjét meg kell őriznünk, ki kell maradnunk a szomszédságunkban dúló háborúból” – emelte ki a miniszter.

Dr. Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke azt hangsúlyozta: 1848-ban szinte a semmiből teremtettek hadsereget a fiatal tisztek, összekovácsolták a nemzetet, felépítették a hadiipart, kiképezték a katonákat és egy év múlva visszafoglalták a magyar történelemben kiemelkedő szerepet játszó budai Várat. Hozzátette: a várat véres, hosszú, nagyon nehéz küzdelemben sikerült visszafoglalni, de a katonák gondolkodás nélkül harcoltak a szabad, független Magyarországért.

Az ünnepségen a Honvéd Vezérkar főnöke a 2017-ben elindított Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot a Magyar Honvédség jelenlegi történelmi küldetésének nevezte, amelynek két alapfeltételeként az erős politikai elszántságot és megfelelő költségvetés meglétét jelölte meg.

„Szellemiségében, gerincében, technikájában egy megújuló, átalakítás alatt lévő Magyar Honvédségről beszélhetünk” – jelentette ki a vezérezredes, aki szerint ez a Magyar Honvédség mai vezetőinek történelmi küldetése.

„Ha egyszer dicső elődeinkhez hasonlóan mi is letekintünk majd, és azt látjuk, hogy 100, 200 vagy 1000 év múlva is Magyarország itt van, magyar nyelven beszélnek az emberek, a magyar kultúrát, a magyar keresztény hagyományokat követik, akkor sikeresek vagyunk, leszünk, mert olyan hadsereget építünk fel, ami mindezt biztosítja” – fogalmazott.

Új felkészítési rend, új kiképzés, új módszerek, új megközelítések – ez jellemzi ma a Magyar Honvédséget. Mindezek eredményeképpen lesz professzionális a legújabb high-tech technikával felszerelt haderőnk, lesz egy elkötelezett, kiképzett tartalékos erőnk, és mögötte egy olyan védelmi ipar, ami ellátja a Magyar Honvédség ezen két lábát – foglalta össze a haderővel kapcsolatban Böröndi Gábor vezérezredes.

A Honvédelmi Minisztérium központi ünnepségén a honvédelmi miniszter és a Honvéd Vezérkar főnöke előléptetéseket, kinevezéseket, elismeréseket és kitüntetéseket is átadott.

A magyar katonáknak 1849. május 21-én, a tavaszi hadjárat végén három hétig tartó ostrom után sikerült visszaszerezniük a budai Várat. Ennek emléket állítva 1992 óta május 21. a honvédelem napja.