A magyarok sikere is az elindított részecskegyorsító

A tudományos világ kiemelt figyelme mellett zajló kísérletsorozat egy Svájc és Franciaország határán épült földalatti, 27 km-es köralagút formájú úgynevezett hadronütközőben kezdődött. A kísérlet célja, hogy a részecskék mozgásával modellezze a világegyetem létrejöttét. A szupergyorsító az első protonok kilövésével kezdte meg működését szerdán; az első nap feladata volt körbevezetni a nyalábot egy köralakú alagútban.

A minisztérium egyik háttérintézménye, az Arzenál Elektromechanikai Zrt. nyolc éve szállít különböző alkatrészeket, szerelvényeket a svájci központú atomkutatónak. Ez idő alatt több mint 2700 alkatrészt, szerelvényt, mechanikus és elektronikus rendszert és berendezést szállítottak le közel 600 ezer svájci frank értékben.

Az alkatrészeket ellenőrző, monitorozó rendszerekbe, szállítókocsikba, vizsgáló vákuumkamrákba, mágneses működtető szerelvényekbe, árnyékoló és hullámvezető berendezésekbe építették be.

A svájci-francia határvidéken húzódó, 27 km hosszú, 3,8 milliárd dolláros beruházással épített gyorsító segítségével a kutatók olyan alapvető kérdésekre keresik a választ, mint például hogy a világ keletkezésekor az első milliomod másodperc előtti időben létező anyagnak milyen volt a sűrűsége, hőmérséklete.

A tervek szerint a nagy hadronütköztető gyűrűben a protonnyalábok a későbbiekben a fény sebességének 99,9999991 százalékával száguldanak.

A gyorsítót úgy tervezték, hogy másodpercenként 600 millió ütközésre késztesse a protonokat.

A két protonnyaláb ütközésekor olyan hő keletkezik, amely százezerszer magasabb, mint a Nap belsejében uralkodó hőmérséklet. Ez az óriási hőenergia a tér egy parányi részecskéjére sűrűsödik.