Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

A rombolás eszközei

Szöveg: Háború Művészete |  2008. január 4. 9:16

Az USAF átalakítja meglévő B-2-es bombázóit, melyek így képesek lesznek 2 db 15 tonnás MOP (Massive Ordnance Penetrator – nagy hatékonyságú behatoló hadianyag) bomba hordozására. Ezeknek a majd 7 méter hosszú fegyvereknek a fejlesztése még 2004-ben kezdődött, az első prototípusok pedig 2005-re készültek el. A bomba képességeiről annyit tudni, hogy az áthatolandó anyagok összetételétől függően mintegy 200 láb (66 m) mélyen képes behatolni a földfelszín alá. 

A MOP szinte teljes mértékben fémből készül, és súlyának mintegy 18
százalékát a robbanóanyag teszi ki. A célt GPS-, ill. inerciális (a
tehetetlenség elvén alapuló) vezérlés segítségével találja meg. Ezek a
fegyverek a legfrissebb tagjai az úgynevezett amerikai „szuperbombák"
hosszú sorának.

Az Egyesült Államok 2003-ban állította hadrendbe a 9 tonnás ún. MOAB (Massive Ordnance Air Blast) fegyvereket, de ezek sohasem kerültek háborús bevetésre. A MOAB rövidítés nagyjából annyit tesz, hogy levegőben robbanó nagy hatékonyságú hadianyag. A MOAB-ot egy teszt során a SOCOM (Speciális Hadműveleti Parancsnokság) egyik MC-130E repülőgépének fedélzetéről dobták le. A fegyver által okozott robbanás több kilométer távolságból is érezhető volt, a gombafelhő (amely több mint 10 000 láb/3300 m magas volt) pedig még több mint 40 kilométer távolságból is látszódott.

A MOAB gyakorlatilag a vietnami korszak BLU-82 (Daisy Cutter – Margarétavágó) bombájának újragondolása, amely 6,3 tonna ammónium-nitrát iszapot és por állapotú alumíniumot tartalmazott. A MOAB-oknál már sokkal hatékonyabb tritonális (felületaktív anyag) ro

bbanóanyagokat használnak. Amellett, hogy sokkal nagyobb méretű a robbanás, nincs szükség ernyőre, mint a Daisy Cutter esetében, emellett GPS-vezérlés (akárcsak a JDAM esetében) és áramvonalas test segíti a bomba pontos becsapódását. Ezekből kifolyólag a fegyver nagyobb magasságból, a légvédelmi ágyúk és kézifegyverek hatótávolságán kívülről is ledobható.

A MOAB szállító repülőgépek rámpájáról dobható le (amely általában a C-130 típuscsalád tagjaiból kerül ki, ill. amióta a fegyvert GPS rendszer irányítja, és nagy magasságból is ledobható, azóta valószínűleg a C-17-es típusról is jól alkalmazható).

A MOAB egy nagy rombolóerejű és rémisztő hatású fegyver. Harcban alkalmazva a robbanás ereje elegendő tankok megsemmisítésére, valamint az élőerő elpusztítására, a becsapódás több száz méteres körzetében.

Oroszország épített egy, a MOAB-hoz hasonló bombát, de az 7,1 tonnányi, sokkal erősebb robbanóanyagot tartalmaz, mint amit a MOAB és a MOB esetében használnak. Az orosz bomba robbanása 300 m sugarú, amely kétszerese a MOAB-énak, és a MOB típusú bombáénál is nagyobb. Amíg a MOAB bomba egyenértékű körülbelül 11 tonnányi TNT-vel, addig az oroszok állítása szerint ez az érték az ő bombájuk esetében 44 tonna. Egy megjelent orosz tesztvideóból kiderült, a bombájuk egy FAE (Fuel Air Explosive – üzemanyag-levegő robbanóanyag/olajszármazékot permetez szét a levegőben, és begyújtja). A videóban látható volt, hogy egy tipikus FAE bombáról van szó, kétfokozatú robbanással. A robbanás környezete és a rombolás mértéke egy FAE bombáéval megegyező, és hasonló erejű, mint a MOAB. Ebből látható, hogy az oroszok csak hírverést csináltak, nem egy valós új fegyverről adtak hírt.

Címkékgyakorlat