A szégyen napja - a Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából
Szöveg: honvedelem.hu | 2021. december 7. 14:38Az Egyesült Államok Csendes-óceáni Flottájának Pearl Harbor-i támaszpontja ellen intézett japán akció zseniálisan kivitelezett, de csak részben eredményes csapás volt. A támadók harcképtelenné tettek vagy elpusztítottak nyolc csatahajót és számos kisebb úszóegységet, ugyanakkor a fő célpontnak tekintett repülőgép-hordozók nem tartózkodtak a kikötőben. Az amerikaiak így is megalázó vereségként élték meg 1941. december 7-ét, melyet Franklin D. Roosevelt elnök a szégyen napjának nevezett.
Az első világháború után az amerikai politika és társadalom egyre inkább elzárkózáspártivá vált. Ennek egyik jeleként a Kongresszus 1935-ben elfogadta a semlegességi törvényt, ami megtiltotta a kormány számára, hogy hadfelszerelést adjon el háborúban álló országoknak. Az Egyesült Államokban uralkodó izolacionista hangulatot – tekintettel a forrósodó nemzetközi helyzetre – az 1932-ben elnökké választott Franklin D. Roosevelt elkezdte fokozatosan felszámolni. 1938 januárjának végén nagyarányú flottafejlesztést hagyatott jóvá, hogy az amerikai haditengerészet az Atlanti- és a Csendes-óceánon egyidejűleg képviselhessen számottevő erőt. Sikeresen módosíttatta a semlegességi törvényt is: a változtatás lényege az volt, hogy készpénzért bármelyik hadviselő ország vásárolhat hadianyagot az Egyesült Államoktól, feltéve, ha az árut a saját hajóin szállítja el (cash and carry – fizesd és vidd). Ez mindenekelőtt a briteknek és a franciáknak kedvezett, hiszen a németeknél nagyobb kereskedelmi flottával rendelkeztek.
További részletek a Magyar Honvéd magazin december 10-én megjelenő számában!
