A törökök ragaszkodnak az örmény csapatok kivonásához

A jogilag Azerbajdzsánhoz tartozó, ám 1994 óta örmény megszállás alatt álló területről ki kell vonni az örmény katonai egységeket, mert enélkül nem lehet szó a török-örmény határ megnyitásáról – írta kedden több isztambuli újság, az előző napi török-örmény nyilatkozat Jerevánban történt közreadásáról beszámolva. A kétoldalú külügyi nyilatkozat diplomáciai kapcsolatok felvételét irányozza elő a két állam között. Ennek előzményeként a felek “politikai konzultációkat" kezdenek két jegyzőkönyvről. Az egyik a diplomáciai kapcsolatok felvételére, a másik a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére vonatkozik. A konzultációk lezárása után a jegyzőkönyveket aláírják, majd ratifikálásra beterjesztik a két törvényhozásnak.

Ankara és Jereván már tavaly óvatos lépéseket tett kapcsolataik normalizálása érdekében, ami vitát váltott ki Azerbajdzsán és patrónusa, Törökország között. Az azeri kormány azt követeli Ankarától, hogy mindaddig ne tegyen lépéseket a török-örmény viszony enyhülése érdekében, amíg örmény csapatok állomásoznak Karabah területén. A fenti követelést nyomatékosítva Baku idén fölemelte a Törökországba szállított földgáz árát, ami felháborodást váltott ki Ankarában. Az örmény-török közeledés elleni tiltakozás másik jeleként Ilham Alijev azeri elnök demonstratív módon távol maradt A civilizációk szövetsége néven július elején Isztambulban rendezett nemzetközi konferenciától.

Törökország mindmáig nem létesített diplomáciai kapcsolatokat Örményországgal azóta, hogy ez utóbbi a Szovjetunió széthullásával 1991-ben elnyerte függetlenségét. Ennek alapvetően az volt az oka, hogy a két ország eltérően ítéli meg az Oszmán Birodalom végnapjaiban, 1915 és 1917 között török csapatok által lemészárolt örmények ügyét. Jereván népirtásról beszél, Ankara viszont csak háborús összetűzések áldozatairól, akik mind örmény, mind török oldalon nagy számban haltak meg.