A világ első fényképes haditudósítója

Szathmári Pap Károlynak 2012. január 11-én lesz születése 200. évfordulója, amely egyben a román fotográfia napja is – mondta el Módos Péter, az intézet igazgatója.

Murádin Jenő művészettörténész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja kismonográfiát írt Szathmári Pap Károlyról, amely 2003-ban a Kriterion Kiadónál jelent meg. Ebben a könyvben írta, hogy a kolozsvári fiatalember azzal szerzett nemzetközi hírnevet, hogy „képmegrögzítő" felszerelésével elment a krími háborúba (1853-1856), megörökítette a tájat, az erődítményeket, a csatatereket a szembenálló csapatokkal, és a katonai vezetőket is. Szabad bejárása volt mind az orosz, mind a török táborba. A csaknem 200 elkészült képet albumba gyűjtötte össze és 1855-ben bemutatta a párizsi világkiállításon.

Ezzel a munkájával nagy ismertségre tett szert és számos díjjal jutalmazták.

Szathmári Pap Károly Bécsben a képzőművészeti egyetemre járt, Itáliában több helyen tanult, majd visszatért szülőföldjére. 1842-ben folyóiratot indított Erdély képekben címmel, amelyet kőnyomatos képeivel illusztrált. Kivételes munkája az 1842-es erdélyi országgyűlés küldötteiről készített arcképcsarnoka, az ott rajzolt majd litografált munkáiból ma mintegy 70 kép ismert.

1843-ban Bukarestben telepedett le, ahol elismert és sokat foglalkoztatott udvari festő és fotográfus lett. Négy nyelven beszélt és korának befolyásos személyisége lett. Ötven év alatt négy román uralkodó vette igénybe rajzoló és fényképező tehetségét. Ötször házasodott és rengeteget utazott: bejárta egész Kínát és Szibériába is eljutott, 1881-ben a budapesti Műcsarnok állította ki több akvarelljét.