A nap 24 órájában, felfegyverkezve áll bevetésre készen két JAS 39 Gripen a kecskeméti repülőbázison, hogy riasztás esetén a levegőbe emelkedjen és az ország légterét megsértő légijárművek nyomába eredjen. Legutóbb január 31-én kellett a készenléti géppárt riasztani, ekkor Ukrajna felől lépett be egy repülőeszköz a magyar légtérbe…
A Magyar Honvédség kettős légtérvédelmet lát el. Egyfelől Magyarország nemzeti légterét, másfelől a NATO-légtér biztonságát felügyeli. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kecskeméti bázison két JAS 39 Gripen a nap 24 órájában felfegyverezve, bevetésre készen állomásozik. A huszonnégy órás szolgálat a pilótákra és a kiszolgáló személyzetre is vonatkozik. A személyzet a két pilótán túl a megfelelő létszámú műszaki csapatból áll, de a bázis harcálláspontján lévő szakemberek, a toronyban lévő irányítók, sőt, az MH Légi Műveleti Vezetési és Irányítási Központ objektumában dolgozók is a riasztási rendszer részeinek számítanak ilyenkor. Munkájukra kiemelt figyelem összpontosul.
Több százezer légi jármű halad át hazánk légterében évente, ebből néhány tucat olyan eset akad, amikor az adott gép nem azonosítja magát a repülésirányításnak. A Magyar Honvédség légtérrendészeti készenléti szolgálatának legtöbb feladata a rossz frekvenciahasználat miatt nem kommunikáló polgári repülőgépekkel akad, ám előfordul, amikor komolyabb szituáció miatt kell a Gripeneknek a levegőbe emelkedniük: ilyen volt annak a határsértő helikopternek az esete, amely miatt január 31-én, hajnali 3 óra 27 perckor érkezett riasztás az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázisra. Az információk szerint egy Ukrajna irányából Magyarország légterébe belépő ismeretlen légijármű nem létesített rádióösszeköttetést a magyar légi irányítással, valamint repülési tervvel sem rendelkezett.
Langó Viktor őrnagy, az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis Repülő Műveleti Főnökség részlegvezetője, Gripen-pilóta elmondta: a riasztás pillanatában a műszaki személyzet azonnal a gépekhez siet és előkészítik azokat a felszállásra. Ezalatt a pilóták felveszik a speciális öltözéket, majd felszálláskor azonnal részletes információt kapnak az irányítástól a feladatot és úticélt illetően. Kecskeméten a személyzet tizenöt perces készenlétben áll, azaz a riasztás pillanatától a levegőbe emelkedésig negyedóra áll rendelkezésükre, ám a készenléti állapot emelésével - szituációtól függően - ezt akár néhány percre is le lehet csökkenteni. Akad példa az ellenkezőjére is, előfordul ugyanis, hogy a gépek és a pilóták felszállásra készen állnak, de végül nem kell a levegőbe emelkedniük, miután a kialakult helyzet tisztázódik. Ez olyan esetekben jellemző, amikor például egy utasszállító a rossz frekvenciájú kommunikációs csatornaválasztás miatt egy darabig nem válaszol, ám időközben helyreállítja a kapcsolatot, és újra azonosítja magát.
Január 31-én nem ez volt a helyzet: az Ukrajnából érkező határsértő gép semmilyen kommunikációra nem válaszolt. A két Gripen normaidőn belül a megjelölt légtérbe érkezett, addigra azonban az akkor még ismeretlen repülőeszköz – feltételezhetően érzékelve az érkező magyar géppárt - elhagyta az országot, így a géppár visszatért Kecskemétre, az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázisra.
Langó őrnagy úgy fogalmazott: a visszatérés után a pilóták feladata a szigorú protokoll szerint szabályozott jelentéstétel, amely kiegészülhet a Gripen adatrögzítő rendszerén tárolt információkkal, miközben a műszakiak azonnal hozzálátnak a gépek újbóli felkészítésének. Időközben a magyar hatóság jelezte az ukránok felé a légtérsértést, akik azonnal kutatási akciót indítottak. Az ukrán határőrök február 1-jén találták meg azt a többcélú Aerospatiale Alouette III típusú helikoptert, ami a feltételezések szerint hétfőn hajnalban megsértette a magyar légteret. A helikoptert az ukrán hatóságok őrzik, és a magyar rendőrséggel együttműködve három gyanúsítottat azonosítottak. A nyomozást a nemzetközi repülési szabályok megsértésének vádjával indította el az ukrán hatóság. A helyszínelés során több mint 500 doboz adó- és zárjegy nélküli cigarettát foglaltak le.
