Állati kiképzés

Régre nyúlik vissza az állatok segítségül hívásának hagyománya: már az ókorban előszeretettel vetettek be harci elefántokat a csatákban, Hannibál hadművelete csak egy az ismertebb történetek közül. De mi van az ellenük küldött leghatékonyabb ellenfegyverrel, a malacokkal? Akkoriban bevett szokás volt disznókkal megzavarni a nagytestű ormányosokat, ugyanis visításuk annyira ingerelte őket, hogy alkalomadtán saját csapataikat tarolták le az ellenség helyett.

Az afrikai kontinensen a szarvasmarhák mai napig létfontosságúak a nomádok életében, noha csatákat eldöntő rohamokra már nem használják őket. Az egyik legismertebb eset az 1591-es Tondibi csata, amit a Szonghai Birodalom vívott a marokkóiakkal. A szonghaiak hiába voltak túlerőben, elhibázták stratégiájukat: egy 1000 marhából álló csordának a rohamával akarták szétzilálni az ellenséges vonalakat már az ütközet legelején, azonban nem számítottak arra, hogy az állatok megrémülnek a fegyverek és ágyúk hangjától, ezért szétfutnak.

Bár ezek a történetek érdekesek és többnyire jól alátámasztottak, a múltat mindig övezi egyfajta bizonytalanság. Jól példázza ezt egy amerikai történész, Frank Snowden egyik könyvében kifejtett elméletének elhíresülése. Szerinte a második világháború idején, ellenségeik lassítása és pusztítása érdekében a németek elárasztották a pontini mocsarakat Olaszországban, ezzel maláriát hordozó szúnyogok elterjedését okozva a területen. Ezt a feltételezést azóta több tudományos bírálat érte, elsősorban a megfelelő mennyiségű forrás hiányára hivatkozva, azonban a köztudatban kevésbé terjedt el a cáfolata.

Manapság egyre közismertebbé válik a harci delfinek és oroszlánfókák alkalmazásának ténye az Amerikai Egyesült Államok, valamint Oroszország haditengerészetében. Évtizedük óta tartó kiképzésük célja, hogy képesek legyenek az ellenség radarrendszereinek megzavarására, búvárainak észlelésére, illetve aknák keresésére. Ez olyannyira nem újkeletű, hogy a NATO egyik Ukrajnával közös gyakorlatának is részei voltak az állatok, még 2014-ben. Azt viszont kevesen tudják, hogy legelőször Nagy-Britannia kísérletezett oroszlánfókák kiképzésével, még 1916-ban, hogy általuk legyűrhessék a német tengeralattjárókat.

A drónok elleni fellépés kérdése egyre égetőbbé válik nemcsak a fegyveres konfliktusokban, hanem a mindennapokban is. A holland rendőrség ezt sasok betanításával próbálta kiküszöbölni, még 2015-ben. Bár a kísérlet kudarcba fulladt – mivel a sasok figyelme könnyen elterelődött számukra érdekesebb zsákmányokra - egy évvel később a francia légiónak, 2018-ban pedig Svájcban, a genfi rendőrségnek hasonló próbálkozásáról terjedtek el a hírek.