„Amikor szükség volt a kadétokra, akkor ott voltak és segítettek”
Szöveg: Balatoni Kitti | Fotó: Kresz Fruzsina és az iskola felvételei |  2021. december 8. 13:15A Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Than Károly Ökoiskola és Technikum a kezdetek óta részt vesz a Honvéd Kadét Programban. Az azóta megszerzett tapasztalatokról, illetve a honvédelmi nevelésről beszélgettünk Balogh Zsolt tartalékos alezredes, szakoktató és képzési szakértővel, valamint Csordás Katalinnal, az iskola igazgatójával.
„A honvédelmi nevelés, valamint a katonai ismeretek tantárgy oktatása már egy évtizedes múltra tekint vissza nálunk, ugyanis az iskola a Honvéd Kadét Program jogelődjének tekinthető KatonaSuli-programban is aktívan részt vett. A korábbi évek tapasztalatai bizonyították, hogy nagyon komoly érdeklődés mutatkozott a fiatalok részéről az intézmény irányába. Kifejezetten keresték a szülők és a diákok ezt a képzési formát. Ez motivált bennünket arra, hogy ne csak közismereti tárgyként oktassuk a honvédelmi alapismereteket. A Honvédelmi Minisztériumnál kezdeményeztük a honvédelmi szakgimnáziumi technikai ágazati képzés megvalósítását. Az elképzeléseinket tettek követték és a kollégáinkkal közösen lefektettük a honvédelmi szakmai képzés alapjait. A honvédelmi tárcánál erre nyitottak voltak, így 2017-ben, minden jogi és szakmai feltételnek megfelelően elindulhatott a Honvéd Kadét Program, amelynek részesévé vált iskolánk, valamint a szekszárdi Ady Endre Technikum és Kollégium” – avatott be a részletekbe Balogh Zsolt, hozzátéve: nagyon jó tapasztalataik vannak. „Azóta eltelt annyi idő, hogy már végzett nálunk egy évfolyam, amelyben a kadétok szép eredménnyel és komoly továbbtanulási szándékkal érettségiztek le, majd kerültek a katonai pályára. Illetve, ha valaki nem került katonai pályára, akkor is elkötelezetté vált a honvédelmi nevelés és a Magyar Honvédség irányába” – árulta el a tartalékos alezredes.
A képzési szakértő arról is mesélt, miben nyújt többet az intézményben kialakított szakmai honvédelmi ágazati képzés. „A honvédelmi alapismeretek egyetlen tantárgy volt, heti egy vagy két órában, míg a Honvéd Kadét Programban sokkal több ilyen jellegű óra van, ezáltal részletesebben kibonjuk a katonai hivatás rejtelmeit. Speciális tárgyak jelentek meg, mint például a geopolitikai földrajz vagy az ágazattechnikai ismeretek. A katonai testnevelés egy kibővített részében pedig a katonai közelharc és a kézitusa. Az emelt szintű idegennyelvi képzésben azt várjuk el a diákjainktól, hogy nyelvvizsgával rendelkezzenek vagy legalább törekedjenek arra, hogy minél jobban beszéljenek egy idegen nyelvet, hiszen a lehetőségeket biztosítjuk számukra. Emellett támogatjuk az ECDL vizsga és a jogosítvány megszerzését is, amiben nagy segítségünkre van a Honvédelmi Sportszövetség. A Honvéd Kadét Program egy komplex képzés, amely során az élmény alapú oktatásra helyezzük a hangsúlyt. A növendékek ezt nagyon élvezik. Ez a generáció, vagyis a Z generáció általában az alapján ítél meg dolgokat vagy választ hivatást, hogy mennyire érdekes számára. Jelenleg az új, modern irányba fejlődő honvédséget rendkívül pozitívan értékelik. Részükre egyfajta büszkeséget és kihívást jelent, hogy a jövőben egy ilyen hadseregben szolgálhatnak. Abszolút találkozik a haderőfejlesztési program a mi nevelési elképzeléseinkkel” – mondta az oktató.
A Honvéd Kadét Program rendkívül népszerű, minden évben legalább ötszörös a túljelentkezés. „2017 óta folyamatosan töltöttük fel az évfolyamokat, eleinte egy-egy osztállyal, de olyan nagy volt az érdeklődés, hogy dr. Benkő Tibor honvédelmi minisztertől engedélyt kaptunk, arra, hogy két osztályt is indíthassunk. Így a kilencedik és a tizedik évfolyamban már két-két osztályunk van” – árulta el Balogh Zsolt. Megtudtuk azt is, hogy az intézményben három szinten folyik a kadét képzés. Azok, akik nem nyertek felvételt a HK Technikusi szakra, de részt kívánnak venni a programban és érettségit is szeretnének tenni a honvédelmi alapismeretek tantárgyból, jelentkezhetnek a HKP-1 közismereti képzésre. A HKP-2 honvéd kadét technikusi képzés a katonai igazgatási és környezetvédelmi szakirányon érhető el. Érettségi után pedig, akár a felnőttképzés részeként is tanulhatnak a fiatalok.
Az iskolában többfajta képzés folyik a honvédelmi mellett. Egyebek mellett rendészeti, környezetvédelmi, vízügyi és vegyipari, valamint közigazgatási ügyintéző képzés is. Az ezekben tanulóknak is biztosítják a lehetőséget a honvédelmi alapismeretek elsajátítására, azonban tőlük is elvárják, hogy a honvédelmi neveléssel azonosuljanak és rendszeresen járjanak a tanórákra.
Balogh Zsolt arról is mesélt, az intézményben milyen további tapasztalatokat szereztek a jelenlegi generációról. „Az intézményben felismertük, hogy a Z generáció másként viszonyul a világhoz. A praktikus, megosztott gondolkodás jellemzi őket, komoly igényük van a partneri viszonyra, tehát a tanár-diák kapcsolatoknak is egyfajta partneri kapcsolatnak kell lenni. Ezért nagyon fontos, hogy ki tanítja őket. Szolnokon minden évben tartanak kéthetes felkészítő kurzust a honvédelmi alapismeretek tantárgy oktatásával kapcsolatban. Ide rendszeresen küldjük az intézmény tanárait, így azok is betekintést nyernek a honvédelem működésébe, a katonákra vonatkozó speciális szabályokba, akik más közismereti tárgyakat oktatnak. Ez segíti, hogy a tanár-diák kapcsolat zökkenőmentes legyen. A másik, ami jellemző a Z generációra, a munka és a magánélet egyensúlyának fontossága. Az iskolában elvárjuk a megfelelő, honvédelmi képzéssel kapcsolatos normatívák betartását, utána azonban - lévén, hogy Budapesten vagyunk - különböző külső hatások is érik a fiatalokat. Ezekbe nem kívánunk beleszólni, a honvédelmi neveléssel azonban szeretnénk elérni azt, hogy olyan tartást és értékrendet adjunk át számukra, ami fejleszti a személyiségüket. Amikor az intézményben vannak, formaruhában lépnek be, a katonai udvariassági, érintkezési szabályokat betartják, és úgy látjuk, hogy ez működik. Várják, hogy ezt a ruhát felvehessék és részesei lehessenek a képzésnek. Megkérdeztem őket korábban, hogy számukra mit is jelent a honvédelmi nevelés, és azt mondták, hogy az egyéni érdekeik mellett a közösség is fontossá vált számukra, úgy érzik, azért is felelnek. Ez szépen megmutatkozik a honvédelmi sportrendezvényeken, a versenyeken is, amikor egymásért küzdenek, egymást segítik. A koronavírus okozta járványhelyzetben ez fokozottan látszott, amikor a digitális oktatás alatt nem voltak együtt, akkor is égtek a vonalak, segítették egymást a feladatokban. Elmondták ők is, illetve a szülőktől is az a visszajelzés érkezett, hogy sokkal fegyelmezettebbek lettek otthon, a környezetükkel szemben is igényesebbé váltak, van, hogy inget vasalnak, megkötik a nyakkendőjüket, megtakarítják a cipőjüket. Ha civil öltözetben jelennek meg, akkor is rendezettek. Ha valakinek segítségre volt szüksége, akkor a kadétokra lehetett számítani. Emellett az is fontos, hogy betekintést nyerhetnek a jövő hadseregébe, ez számukra nagyon sokat jelent” – mondta Balogh Zsolt.
A tartalékos alezredes azt is elmondta, az elméleti és a gyakorlati képzések egyensúlyára is szükség van. És a fiatalok aktívan kiveszik a részüket a feladatokból. „Szakaszparancsnoki rendszer működik nálunk, ami azt jelenti, hogy minden osztály egy szakasz is egyben. Általában egy osztály harminc főből áll, amelyben van szakaszparancsnok, szakaszparancsnok-helyettes és rajparancsnokok is. A növendékek ezekben a feladatkörökben megtanulják azt, hogy felelősséggel tartoznak egymás iránt és a katonai vezetés alapjait a gyakorlatban sajátíthatják el. Rá kell érezniük arra, hogyan tudnak vezetni egy rajt. Vannak, akik már kikerültek az iskola falai közül és jelenleg az MH Altiszti Akadémián tanulnak. Ők említették: sokat segített nekik, hogy már voltak ilyen növendéki vezetői beosztásban. Mindez az alakiasságban, a határozottságukban és a hozzáállásukban is megmutatkozik. A nyári szakmai gyakorlatok, illetve az önvédelmi táborok és a beilleszkedést segítő, úgynevezett békatáborok lehetőséget teremtenek a képességek fejlesztésére. Utóbbi esetében a felsőbb évfolyam kadétjai oktatják a kilencedikeseket, megmutatják, milyen szabályok működnek a honvédségben. A végzősök meg tudják tartani nekik a foglalkozásokat az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Egyebek mellett be tudják mutatni az alaki fogásokat, illetve képesek átadni a haditechnikai ismereteket. Példát állítanak a fiatalabbak elé, hogy megfelelő hozzáállással mindezt el lehet érni és pár év múlva ők is képesek lehetek ezekre” – hangsúlyozta a képzési szakértő.
Csordás Katalin, az intézmény igazgatója elmondta: jövőre is két osztályt terveznek indítani a honvédelmi ágazati képzésben. Azt is elárulta, mit kell tennie annak, aki kedvet kapott a jelentkezéshez. „A felvételi időszakban pályaorientációs előadást tartunk, amelyen a szülőknek bemutatjuk a különféle ágazati képzéseket. Elmondjuk azt is, hogy a technikus oklevél az emelt szintű érettséginek felel meg és a szakirányú továbbtanulásban plusz pontokat jelent. A képzésben az állami ösztöndíjrendszer mellett honvédelmi ösztöndíjat is kapnak a diákok, a kilencedik évfolyam második félévétől. Az ösztöndíj 3,5-ös átlag felett már jár, a 4,5 feletti tanulmány eredményt elérő kadétok havi 38 ezer forintot kapnak. Ez óriási motiváció a számukra. A túljelentkezés miatt központi írásbeli felvételit kérünk, ezt minden tanév januárjában írják meg a nyolcadikosok. A központi írásbeli eredménye, illetve a hetedik év végi és a nyolcadik féléves jegyek alapján állítunk fel egy pontszámot. Ezután meg kell felelniük a pályaalkalmassági vizsgálatnak, ami egészségügyi és fizikai alkalmassági vizsgálatot jelent. Ezen kívül részt vesznek egy motivációs beszélgetésen, ahol arról kérdezzük őket, hogy mennyire szeretnének részt venni a képzésen és megnézzük, hogyan képesek megfelelni a feltételeknek. Ezen a kettős szűrön kell átmenniük” – árulta el az igazgató.
Hozzátette: az intézmény a járványhelyzet okozta kihívásokat is sikeresen kezelte. „Amit ebből a nehéz helyzetből ki lehetett hozni, azt kihoztuk. Már 2020 márciusában, az első hullám idején, amikor a kormány online tanrendet rendelt el, volt egy iskolában használatos online platformunk, ahová minden növendék és tanár be volt jelentkezve. Ezen keresztül tartottunk órákat. Az iskolai fegyelem és a szokások megtartásával csináltuk végig a 2020-as évet. Illetve tavaly novembertől, amikor ismét az online térbe kényszerültünk, már gyakorlottan álltunk a kihívások elé. Azonban, ha az online tanítás hatékonyságát meg kellene határozni, akkor azt 60 százalékra tenném. Hiszen pontosan azok a lényeges dolgok vesznek el az online térben az ágazati képzésből, hogy a növendékek közösségben élnek és szakmai programokon vesznek részt. Ezekre a digitális munkarend alatt nem volt lehetőség. A kadétok azonban szerepet vállaltak a járványhelyzetben, amikor szükség volt társadalmi szerepvállalásra, akkor ott voltak és segítettek. Tavaly novemberben, amikor az oktatási intézményekben teszteltek, a Budapest Főváros Védelmi Bizottságának felkérésére részt vettek az esti és a hajnali feladatokban is. Ennek elismeréseként oklevelet kaptunk a Magyar Családok Szövetségétől, Sára Botond, a Budapest Főváros Kormányhivatala kormánymegbízottja pedig csapatzászlót adott át nekünk. Ugyan a járványhelyzetben minden tőlünk telhetőt megtettünk, a fiataloknak hiányzott a jelenléti oktatás. A honvédelmi nevelésben ez halmozottan igaz. Most jelenléti oktatásban tanítunk, ahol egymástól tanulnak, a tanároktól példát látnak és különböző szakmai programokon vehetnek részt” – mondta Csordás Katalin.
Infografika: László Zoltán