Az egység napja, az összetartozás napja
Szöveg: Révész Béla | Fotó: Tóth László |  2020. október 3. 17:14A magyarok és a németek összefogása nélkül Európa nem csak szegényebb, de erőtlenebb is lenne - mondta Szabó István honvédelmi államtitkár szombaton Budapesten, a német egység napja alkalmából tartott megemlékezésen.
Minden év október 3-án ünneplik a német egység napját, annak emlékére, hogy 1990-ben ezen a napon a Német Demokratikus Köztársaság hivatalosan is egyesült a Német Szövetségi Köztársasággal. A német nép egységének napján a Honvédelmi Minisztérium is megemlékezést tartott. A Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központ díszkertjében álló két - harminc éve a két német állam és az akkori honvédelmi miniszter, Für Lajos által ültetett - fánál elhelyezett emléktáblánál tartott ünnepségen jelen volt Szabó István honvédelmi államtitkár és Johannes Haindl, német nagykövet is.
A honvédelmi államtitkár rámutatott: 1989-ben, amikor Magyarország megnyitotta határait, mindenki tudta, hogy az mérföldkő a demokrácia felé vezető úton. Szabó István a berlini fal leomlását az európai rendszerváltások csúcspontjának nevezte, olyan eseménynek, amely közelebb hozta egymáshoz Európa népeit, hiszen az összetartozás megérintette az egész világot, akik felismerték a pillanatot és cselekedtek. „Mindig tudtuk, a kettészakítottság idején is, hogy egy Európa létezik. Hittünk benne, hiszünk benne, hogy Európa erős otthona marad az európaiaknak. Úgy hisszük, hogy a magyarok és a németek összefogása nélkül Európa nem csak szegényebb, de erőtlenebb is lenne” – fogalmazott.
Szabó István rámutatott: Németország és Magyarország számtalan területen, közte a katonai együttműködésben is megtalálta a legmagasabb, stratégiai szintű együttműködés lehetőséget. Utalt a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program haditechnikai beszerzéseire, az eszközökre, amelyeket hazánk Németországtól vásárol, hozzátéve, hogy az egyesülést szimbolizáló fák egyben a két nemzet szoros együttműködésének is szimbólumai. „Ha ránézek ezekre a harminc évvel ezelőtt ültetett fákra, nem csak a múlt emlékeit és a remény szimbólumát látom bennük. Ennél sokkal többet. A békét, az összetartozást és a nagyszerű jövőt. Kívánom mindannyiunknak ezek beteljesülését a jövőben” – fejezte be beszédét a honvédelmi államtitkár.
Johannes Haindl, Németország budapesti nagykövete szintén az emlékfák szimbolikus jelentését hangsúlyozta. Mint mondta, a lombkoronák összeérése nem csak a két német állam egykori egyesülését, de azt a szoros kapcsolatot is jelképezi, ahogyan Magyarország és Németország együttműködik egymással. „Ez a nap nem csak a német nemzeti ünnepről szól, hanem minden olyan nemzetközi együttműködésről, amelyek a német egységet valóban egységgé tették. „Magyarország 1989-es határnyitása nélkül nem sikerülhetett volna az újraegyesítés. Az önök országának a mai napig hálával tartozunk” – mondta a német nagykövet.
Videó
GALÉRIA
Galéria