Az örmények szerint diplomáciával nem lehet véget vetni a harcoknak

„Először is szeretném megállapítani, hogy a karabahi kérdésnek ebben a fázisban és később, hosszú időre nem lesz diplomáciai megoldása. Meghiúsultnak kell tekinteni azokat a reményeket, javaslatokat, amelyek szerint diplomáciai megoldást kell találni ebben a helyzetben. Mindig is azt mondtuk, hogy készek vagyunk a kérdés kompromisszumos megoldására. De mindaz, ami diplomáciai értelemben elfogadható lenne az örmény félnek, az immár elfogadhatatlan Azerbajdzsán számára” – hangsúlyozta az örmény miniszterelnök Facebook-oldalán közzétett videóüzenetében.

Beszélt arról is, hogy Örményország nagyra értékeli Oroszországgal folytatott kapcsolatát és Moszkva szövetségesi támogatását ebben a szakaszban. Mint mondta, országa és az örmény nép stratégiai partnereként tekint Oroszországra. „Magas szinten állandó kapcsolatban állunk, hogy kiutat találjunk a jelenlegi helyzetből” – tette hozzá Pasinján.

A vitatott hovatartozású terület védelmi minisztériumának legfrissebb szerdai helyzetjelentése szerint további 62 karabahi fegyveres vesztette életét szerdán, amivel 834-re gyarapodott az azeri erőkkel szeptember 27. óta zajló harcok halálos áldozatainak száma. Az azeri fegyveres erők ugyanakkor nem közlik saját veszteségeiket.

Jereván és az egyes jelentések szerint Törökország támogatását élvező Baku orosz, illetve nemzetközi közvetítéssel kétszer is, október 10-től, majd október 17-től kezdődő humanitárius tűzszünetben állapodott meg a foglyok és a halottak kicserélése érdekében, de a fegyverek így sem hallgattak el.

Mind Baku, mind Jereván vitatja Hegyi-Karabah hovatartozását 1988 óta, amikor is a régió bejelentette elszakadását Azerbajdzsántól. Az 1992-94 között vívott harcokban Azerbajdzsán elvesztette ellenőrzését a terület felett.