Bécs vagy Buda?
A Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából
Szöveg: honvedelem.hu | 2024. április 14. 12:37Bécs elfoglalása vagy Buda felszabadítása? Erre a kérdésre kereste a választ az 1849. április 29-én összeült haditanács Komáromban. Milyen szempontokat kellett mérlegelniük a résztvevőknek, s egyáltalán: jó döntés született azzal, hogy a honvédsereg végül Buda ostromába vágott bele, s nem a nyugat felé hátráló császári-királyi csapatok üldözésébe?
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc legdicsőségesebb fejezetének tekintett tavaszi hadjárat tervéről az Egerben összeült haditanács döntött. 1849 márciusának végén a résztvevők két célt határoztak meg: a honvédsereg mérjen minél nagyobb vereséget az ellenséges főerőkre, illetve mentse fel a magyar kézen lévő legfontosabb erődöt, Komáromot, hiszen annak birtoklása nagyban befolyásolta a hadműveletek további menetét. Komárom felmentésével összefüggésben Pest-Buda felszabadítása szintén megfogalmazódott. Két lehetőség jöhetett szóba: ostrom árán, mint ahogy ez fel is vetődött az isaszegi csatát követően. Második eshetőségként ugyanakkor a magyar hadvezetés azzal is számolt, hogy amennyiben elűzik Komárom alól a császári-királyi erőket, majd kiszorítják azokat az ország központi területeiről, akkor az ellenség feladja a fővárost, optimális esetben még várőrséget sem hagy hátra, azaz Pest-Buda harc nélkül kerül a honvédsereg kezére.
Aki soha nem érkezett meg
Kevésbé közismert tény, hogy a tavaszi hadjárat tervének kidolgozásánál még azzal számoltak, hogy legkésőbb április közepén a főhadszíntéren megjelenik Józef Bem tábornok az Erdélyből és a Délvidékről odairányított erősítésekkel, 10–12 ezer katonával, megkönnyítendő akár a komáromi hadművelet, akár a főváros felszabadításának végrehajtását.
További részletek a Magyar Honvéd magazin április 12-én, pénteken megjelent számában!
