Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Bírálják a kémügy kezelését

Szöveg: honvedelem.hu / MTI |  2010. július 15. 6:58

Jelenlegi és volt amerikai nemzetbiztonsági tisztek bírálják az amerikai-orosz kémügy gyors lezárását, azt állítva, hogy az amerikai kémelhárítás fontos részleteket tudhatott volna meg az orosz kémkedési módszerekről, ha lefolytatták volna a peres eljárásokat az Oroszországnak kiadott ügynökök ellen – írta a szerdai The Washington Times.

Azzal, hogy letartóztatásuk után kevesebb mint két héttel Washington egy kémcsere keretében eltávolította az országból a tíz orosz ügynököt, nem derült fény egyebek mellett annak a szálnak a részleteire, hogy a kémek egy olyan fontos demokrata párti adományozót akartak behálózni, aki közel áll Hillary Clinton külügyminiszterhez.

A lap értesülése szerint az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) egyebek mellett az afganisztáni háborúról és az iráni atomprogramról kért információkat Amerikába telepített ügynökeitől, ami arra utal, hogy Moszkva – a nyilvánosan meghirdetett amerikai-orosz “újraindítási politika" ellenére – titokban az amerikai törekvések ellenében dolgozik.

Michelle Van Cleave, az amerikai kémelhárítás egykori magas rangú tisztje nem érti, miért volt szükség a sietségre. Szerinte hiba volt elengedni az orosz kémeket úgy, hogy azokat nem hallgatták ki hosszabb ideig, nem tettek fel neki kérdéseket, amelyek új nyomokhoz vezethettek volna. “Mindez elveszett, elvesztettük azt a lehetőséget, hogy bepillantsunk az orosz hírszerzésbe" – mondta.

Eugene Poteat, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) volt tisztje – az egykori hírszerzők szövetségének vezetője – szerint valószínűleg politikai döntés született a kémügy gyors lezárásáról, az amerikai-orosz kémcseréről, méghozzá az Obama-kormány legfelsőbb köreiben. “A hírszerző közösség soha nem szabadult volna meg tőlük ilyen gyorsan" – mondta.

A kémügy kezelését a szenátus zárt ajtók mögött bizottsági ülésén is bírálták. Peter Hoekstra, a hírszerzési bizottság rangidős republikánus párti tagja kifogásolta, hogy a kémügy példátlan sebességű lezárásával az Egyesült Államok nem juthat több információhoz az ügynökök működéséről. “A kormánynak ezúttal körültekintőbben kellett volna eljárnia és át kellett volna gondolni lépéseit, mielőtt elhamarkodottan cselekszik" – mondta.

Frank Gaffney volt Pentagon-tisztviselőt is meglepte az orosz ügynökök gyors elengedése azok további kihallgatása nélkül. Szerinte Washington esetleg azt akarta megakadályozni, hogy sérüljenek az amerikai-orosz kétoldalú kapcsolatok vagy elejét akarták venni annak, hogy fény derüljön arra, milyen célpontjai voltak az orosz kémeknek.

Paul Gimigliano CIA-szóvivő cáfolta, hogy politikai döntés húzódott volna a gyors kémcsere mögött. Azt mondta, nem volt cél az orosz akció eltussolása, nincs szó semmilyen összeesküvésről, a CIA igazgatóját nem befolyásolták a kormányzó Demokrata Párt részéről.

A hidegháború szellemét idéző hírszerzési ügyben tizenegy, Oroszországnak dolgozó ügynök ellen emeltek vádat, közülük tíz, az Egyesült Államokban letartóztatott ügynököt múlt héten kitoloncoltak Oroszországba.

Az amerikai vádhatóság szerint az orosz hírszerzés alvó ügynökeinek az volt a feladatuk, hogy az amerikai társadalomba beilleszkedve segítsenek olyan célpontok kiszemelésében, akiket Moszkva beszervezhetett volna kémkedésre. Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda közölte: az ügynököknek kormányzati, üzleti és tudományos körökben egyaránt fel kellett kutatniuk olyan forrásokat, amelyek titkos és egyéb, Moszkvának hasznos információkkal tudtak volna szolgálni.